Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

362

A leghatalmasabb uralkodó személyén szerencsésen végrehajtott sipolyműtét óriási mértékben emelte a sebészetnek és a sebészeknek a tekintélyét Franciaországban. Ettől fogva a sebészek még bátrabban szálltak szembe a mindig felfuvalkodott és scholasti- kus műveltségükkel kérkedő orvosdoktorokkal, akiket a lángeszű Moliére már abban az időben is könyörtelenül kigúnyolt vígjátékaiban. (1)

150. ábra. Harctéri segély-(kotözö-)hely a XVI században. (Rajzolta Murer vagy Maurer Kristóf 1594-ben. Bécs Albert'na.)

(1) Iit említendő Balsaráti Vitus János (1529—1575) magyar orvos, aki egyideig V. Pál pápa udvari orvosa volt, amíg 1580-ban Perényi Gábor haza hívta és orvosául fogadta; nevezetes sebészeti művet írt Magyar Chirurgia, a seb gyógyulásnak mesterségéről írt négy könyvek cím alatt, amely azonban ma már sehol sem található meg. (W. I. 10—12., III. 348., M. I. 35.) A magyar családból származó Jessen János (1566—1621), a wittenbergi és a prágai egyetem tanára szintén említésre méltó; Gurít, a sebészet történetírója, azt mondja, hogy Jessen János volt a rationalis sebészet megalapítója a német egyetemeken. Különös érdeme, hogy szembenézett avval az előítélettel, hogy a tudományosan képzett orvost degradálja, ha késhez nyúl. A híres hallei tanár^ Hoffmann Frigyes még 1738-ban is azt hirdeti, hogy a művelt orvos saját méltósága ellen vét, ha vág, éget vagy tapaszt helyez a betegre, : bízza ezt a borbélyokra és kőmetszőkre, kik mindenütt szép számmal vannak fM. Hl- 301. lap, 1088. pont). Jessen János- j

nak Institutiones Chirurgicae című nevezetes sebészeti műve 1601-ben és 1674-ben jelent meg.

Noha, amint láttuk, már a középkorban is közreműködtek az orvosok a Lengyelország és Magyarország közti kapcsolatok kifeilesztésén, ezek mégis a XVI. században voltak a legélénkebbek, míg a XVII. és XVIII. században egyre gyérebben keresik fel az orvosok a szomszéd országot. A XVI. században még a lengyel származású II. Ulászló vagy II. Lajos király idejében telepedett . le Kassán a krakói származású Grzywna Jakab, aki 1521 óta mint »physicus ci151. ábra XVI. századbeli művégtag. (Berlin. Staatliche raediko-historische Sammlung )