Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
363 152. ábra. Tábori sebész műszertáskája és ennek tartalma. XVI. század (Ciba Zeitschrift). vitatis Caschoviensis« működött; Grzywna 1524-ben átmenetileg Krakóban volt, valamilyen ügyben második feleségének, Wasserbrot Orsolyának képviseletében jelent meg a városi tanács előtt; meghalt 1528 körül, 1531-ben már mint nem élőt említik az iratok (Pieradzka Krpslyna: Handel Krakowa z Wfgrami w XVI w., Krakow, 1935. év, 260. lap; Lachs Jan: Krónika lekarzy krakowskich do ko/íca XVI wieku stb. Krakow, 1909. év, 17. lap). — A sziléziai Friedebergből származó Ephorinus Anzelm (akinek családi nevét nem ismerjük Páduában megszerezvén az orvosdoktori oklevelet, Krakóban telepedett le, ahonnan élénk szellemi kapcsolatot tartót fenn Magyarországgal; erről tanúskodik Krakóból írt két levele és receptje, amit 1554-ben a pestisjárvány tárgyában küldött a bártfai bírónak és a városi tanácsnak (Vas Antal: A bártfai állami gymnasium XI. Értesítője, 1907. év, 39. lap; M. III. 183. lap, 736. pont). — Krakóban tanult Stein vagy Steinensis Kristóf, a későbbi kassai orvos, akit Weszprémi (W. Hl.
