Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
77 kezdetéről is lehet beszélni. iVíár korán, Tarquinius Superbus idejében K. e. a \ I. században volt csatornarendszerük (a ma is híres cloaca maxima) és vízvezetékük, sokat íürödtek (a régi római házban rendszerint fürdő is van), voltak előírásaik, amelyek eltiltották a holttetemeknek a \ áros területén való eltemetését vagy elégetését (hominem mortuum in urbe ne sepelito nec urito), Numa Pompilius idejéből volt egy törvényük, hogy az elhalt terhes nőn császármetszést1 kell végezni stb. (1) Egyébként a gyógyszereket, főleg a görög eredetűeket, nem kedvelték és általában nem is gyógyították magukat. Néhány görög orvos megkísérelte, hogy letelepedjék Rómában, de nem volt sikerük és még életük sem volt ott mindig elég biztos. Ahhoz, hogy a rómaiak tetszését meg lehessen nyerni, nemcsak különös orvosi ügyesség kellett, hanem életrevalóság is. ilyen élelmességgel és ügyességgel az I. században K. e. Asklepiades görög orvos rendelkezett. Asklepiades Kis-Ázsiából származott. Mint a többi kiváló ókori görög orvos, sokat utazott, járt Athenaeben, Alexandriában, Rómában. Rendkívüli ékesszóló-tehetségevel és jó modorával sikerült a római világ legkiválóbb férfiaival érintkezésbe lepnie, így Crassus-szál, Cicero-v ai, Antonius-szal. Főleg azáltal sikerült megnyernie a rómaiakat, hogy hízelgőt t nekik. Elvetette és kigúnyolta az egész görög gyógy ógy ászatot, minden betegség egyetemleges gyógyszeréül a bort tartotta, legjobb philosophiául pedig Epikuros bölcsészeiét, azoknak a nézeteknek megfelelően, amelyek Rómában mindinkább tért hódítottak. Egyébként azt hangoztatta, hogy sajátlagos gyógymódja van. A tömeggel szemben csodatevőként lépett fel. Híre oly nagy volt, hogy Mithridates, Pontus királya meghívta őt udvarába, Asklepiades azonban elutasította a meghívást és csak írásait küldte meg a királynak. Állítólag életre térített egy tetszhalottat, akit már temettek és ismételten kijelentette: »ne tekintsenek orvosnak, ha valaha is meg fogok betegedni.« Tényleg, késői öregkorában halt meg, létráról esvén le. Asklepiades írásai elvesztek és csak más írók műveiben lévő idézetek alapján tudunk róluk. Asklepiades szakítván az addigi, Plafonnak, Aristoteles nek vagy Az ilyen módon világrajött gyermekek a caeso vagy caesar (eredete: caedo — vágok, kifejtek) melléknevet kapták, amelynek (a régi lengyel nyelvben) a »wyprutek« (kifejtett) szó felel meg. Ilyen módon kapta az idősebb Scipio Africanus a caeso melléknevet. Innen erednek a sectio caesarea, a lengyel »circie cesarskie, a német Kaiserschnitt stb. elnevezések, amelyeknek azonban semmi közük sincsen semmiféle császárhoz, amint néha tévesen állítják. (1) A magyarországi helytartótanács 1788-ban hasonló rendeletet hozott: » . . . den Comitatswundärzten und Geburtshelfern, oder sonst irgend einen andern aus der Geburtshilfe vorschriftsmässig geprüften Wundarzte herbey zu schaffen, welcher dem im Mutterleibe gelahrlauffenden Kinde Hilfe verschaffen und mittelst Eröffnung der mit todt abgegangenen Mutter, demselben das Leben erhalte.« (L. III. 1. k., 436. lap, 1130. pont.). 42. ábra. Timgadban (Algára) talált római latrina, melyet egy kút vize állandóan öblített. (Singer Charles,: from Magic to Science c. könyvből.)
