Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
78 a stoikusoknak a bölcseletére támaszkodó iskolákkal és orvosokkal, az első nyílt híve az orvosok közül a Demokritos-féle atomismus és mate- rialismus azon módosulatának, amelyet az epikureusok tanítottak. Asklepiades elvet mindenféle célszerűséget, nem hisz a mágiában, csodákban, szellemekben. Azt tanítja, hogy az emberi test pusztán atomokból és a közöttük lévő pórusokból áll. Az élet, végeredményben nem egyéb, mint az atomok mozgása. Minden életműködést mechanikailag lehet értelmezni. Nincsen semmiféle célszerűség sem a természetben, sem a szervezetben. Az egészség nem egyéb, mint az atomok és pórusok megfelelő méretei és egymáshoz való sajátlagos viszonya (a görög ov^yeroía — symmetria). Ha a pórusok szerfelett w 43. ábra. Római vízvezetékek rekonstruált képe. (Festette Diemer Zeno, München, Deutsches Museum.) kicsinyek vagy túlságosan nagyok, ha az atomok nem tudnak szabadon mozogni (a görög (ndoig — stasis), akkor betegség jön létre. Maga a természet nem tudja, hogy mit csináljon a betegséggel, mert a természet nemcsak, hogy nem segít, hanem még árt is (non solum non prodesse naturam, verum etiam nocere — így fejezte ki később Celsus Asklepiadesnek a gondolatát.). A betegséget gyógyítani csak az orvos tudja, mert mindig van néhány kész gyógyszere minden betegség ellen. A betegmegfigyelés, amint azt Hippokrates kívánta, elmélkedés a halál felett (meditatio mortis): gyorsan, biztosan és kellemesen kell cselekedni (cito, tuto et jucunde) — ez volt Asklepiades főjelmondata. Minden betegségben kiváló orvosszer a bor, csak azt kell tudni, hogy milyent rendeljen az orvos, vájjon tisztát'-e, vagy vízzel hígítotatt-e, hideget-e, vagy meleget, sóval, borssal fűszerezetett-e stb. A bor hatalma olyan, mint az istenek hatalma — mondta Asklepiades s ezért adták neki rosszakaró kartársai az olvodÓTtjg (bortadó vagy — fogyasztó) melléknevet. Minthogy minden betegség végeredményben mechanikai okokra vezethető vissza, ezért mechanikai, physikai szerekkel megfelelő hygienevel és diaetával kell is gyógyítani azokat. Asklepiades böjtölést írt elő, eltiltotta a húsevést, száraz diaetát javasolt (pl. vízkórság esetében), szabályszerű sétát, lovaglást, mérsékelt testgyakorlatot, masszázst, valamint passiv mozgást, így gyaloghintót, sétakocsizást, hintázást, sőt még
