Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

1777 A Ratio Educationis első kiadása.

1779 Ingenhousz Jan (1730—1799) felismeri, hogy a növények széndioxydot termelnek.

1779 Mesmer Antal Fernec (1734— 1815) közli munkáját az ú. n. állati delejességről.

1779 Pott Percival (1714—1788) leírja a csigolyaszuvasodást és az ezzel járó púposságot.

1780— 1790 II. József császár uralkodott.

1780 Franklin Benjamin (1706—1790) feltalálja a bifocalis lencsét.

1781 II. József császár megszünteti a jobbágyságot Austriában.

1781— 1826 Laennec Jácint élt.

1781 Cavendish Henrik (1731— 1810) kimutatta, hogy a víz nem elem, hanem összetett test, de még mindig phlogistonból és dephologistonozott levegőből állónak tartotta a vizet.

1782 Spallanzani Lázár (1729—1799) tanulmányt írt a nyálnak és a gyomornedvnek emésztő képességéről.

1783 Pozsonyból Budára helyezik át a helytartó tanácsot.

1783—1785 Lavoisier Lőrinc kutatásaival megdönti a phlogiston elméletet.

1783 óta Austriában külön sebészek és külön borbélysebészek működnek.

1783 II. József császár eltörli a kínvallatást.

1784 II. József császár felépítteti Bécsben az Allgemeines Kran- kenhausot és a »Narrenturmot«.

1784 A Pázmány Péter egyetem Budáról Pestre költözködik.

1784 Underwood Mihály (1715—

1795) leírja a paralysis infantilis kórképét.

1784 Cotugno Domokos (1736—1822) felfedezi a liquor cerebrospi- nalist.

1784 White Károly (1728—1813) leírja a phlegmasia alba dolens kórképét.

1785 II. József császár megalapítja a bécsi Josephinumot.

1785 Fowler Tamás (1736—1801) meghonosítja a róla elnevezett arsen-tartalmú oldat használatát.

1786 Blumenbach Frigyes János kiadja orvostörténelmi könyvét (Introductio in historiam medicinae).

1786 Parry Ilillier Caleb (1755— 1822) leírja a később Base- dow-féle betegségnek nevezett kórképet.

1786 Hunter János (1728—1793) kiadja az »Ön Venereal Disease« c. könyvét.

1787 II. Józs eí császár eltörli a deres és hasonló eszközök használatát és a bűnösök megbélyegzését tüzes vassal.

1787 1793 Mátyus István (1725—1802) kiadja az »0 és új diaetetica« c. könyvét.

1788 Influenza-pandemia Európában.

1789 A francia forradalom kezdete.

1789 Súlyos »febris putrida«-jár- vány Budán és Pesten.

1790—1792 II. Lipót magyar király uralkodott.

1790 Galvani Lajos (1737—1798) feltalálja az ú. n. érintési villamosságot.

1792—1835 I. Ferenc magyar király uralkodott.

1792 —1803 Sprengel Kurt (1766—1833) kiadja orvostörténelmi kézikönyvét (Versuch einer pragmatischen Geschichte der Mediein).

1792 Galvani Lajos kiadja a villamosságnak az izomzatra gyakorolt hatásáról szóló tanulmányát.

1792 Volta Sándor (1745—1827)

megszerkeszti a róla elnevezett villamos telepet.

1792 Young Tamás (1773—1829) kimutatja, hogy a szem alkalmazkodó képessége a szemlencse görbületének változásától ered.

1792 Chopart Ferenc (1743—1795) ismerteti a róla elnevezett lábműtétet.

1793 Bell Benjamin (1749—1806) megkülönbözteti a blennor- rhoeát a syphilistől.

1793 Baillie Mátyás (1761—1823)

kiadja a »Morbid Anatomy« c. könyvét.

1794 Scarpa Antal (1747—1832) kiadja a »Tabulae neurologicae« c. munkáját.

1794 Lavoisier Lőrincet lefejezik.

1796 Jenner Eduárd (1749—1823) himlő ellen beojtja Phipps Vilmost.

1797 Wollaston Hyde Vilmos (1766— 1828) megállapítja, hogy a köszvényes ízületekben uratok rakódtak le.

1798 A világító gáz első alkalmazása.

1798 Dalton János (1766—1844) leírja a róla elnevezett színvakságot.

1798 Hasiam János (1764—1844) leírja a hűdéses elmezavar kórképét.

1798 A pesti Szent Rókus kórház megnyitása.