Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

1798 Jenner Eduárd kiadja az »An Inquiry into the Causes and Effects of Variolae Vaccinae« c. tanulmányát.

1799 Baillie Mátyás (1761—1823) leírja az endocarditis kórképét.

1799 Gyarmatin Sámuel (1751— 1830) bebizonyítja a magyar nyelv rokonságát a finn-ugor nyelvekkel.

1799—1800 Bichat Xáver Ferenc (1771— 1802) kiadja a »Traité des membranes« c. könyvét.

1799 Rigler Zsigmond György Békés-vármegye főorvosa, továbbá Hell János Sopron-vármegye főorvosa, megkezdik Magyar- országon a himlő ellenes oj- tást Jenner módszere szerint.

1800 Davy Humphry (1779—1829) felfedezi a dinitrogenoxyd-gáz (kéjgáz) érzéstelenítő hatását.

1800 Flaiani József (1741—1808) leírja a később Basedow-féle betegségnek nevezett kórképet.

1800 Cooper Páston Astley (1768— 1841) először végzi a dobhár- tya-perforatio műtétét.

1800 Bene Ferenc (1775—1858) kiadja a »Himlő veszedelmei ellen való oktatás« c. munkáját.

1801 Young Tamás ismerteti a szem astigmatismusát, valamint a fény hullámmozgására vonatkozó elméletét.

1801—1803 Bichat Xáver Ferenc kiadja

az »Anatomie descriptive« c.

munkáját.

1802 Bichat Xáver Ferenc »Anatomie générale« c. munkájának kiadásával megveti az általános szövettan alapját.

1802 Wollaston Hyde Vilmos észre veszi, hogy a napfény színképét sötét sávok keresztezik.

1802 Gróf Széchenyi Ferenc (1754— 1820) megalapítja a Magyar Nemzeti Múzeumot.

1803 Otto Konrád Benjamin (1774—- 1844) leírja a haemophilia kórképét.

1804 Scarpa Antal (1752—1832) leírja az arteriosclerosis kórképét.

1804 Dalton János (1766—1844) megalkotja a modern atom- elméletet.

1804—1878 Rokitansky Károly' élt.

1805 Sertürner Ádám Vilmos (1783— 1841) isolálja a morphint, mint első alkaloidát.

1806 Blumenbach Frigyes Vilmos 5 emberfajtát különböztet meg

1806 Fulton Róbert <(lT63—1815) feltalálja a gőzhajót.

1806 Corvisart Miklós János (1755— 1821) kiadja a szív és az erek betegségeiről szóló munkáját.

1806 Megjelenik a Ratio Educationis II. kiadása.

1807 Davy Humphry (1779—1829) elektrolysisszel isolálja a Na-t, K-t, aztán a Ca-t, Mg-t stb.

1807 Bajorországban és Hesseben kötelezővé teszik a himlő ellenes ojtást.

1807—1888 Finzbauer Xáver Ferenc élt.

1808 Badham Károly tanulmányt közöl a bronchitisről.

1808 Corvisart Miklós János, francia nyelvre fordítva, kiadja Auen- brugger Fipótnak a kopogtatásról írt munkáját.

1808 Malus (1775—1812) felfedezi a mészpát-kristály po'arisatióját.

1809 Reil Keresztély János (1759—

1813) leírja az agyvelőben az ú. n. insula Reili-t.

1809 Burns Allan (1781—1813) leírja az endocarditis kórképét

1809 A berlini egyetem alapítása

1809 Sömmering Tamás Sámuel (1755—1830) feltalálja a villamos távírót.

1810—1898 Gruby Dávid élt.

1810—1894 Hyrtl József élt.

1810— 1819 Gall Ferenc József (1759—1828)

és Spurzheim Gáspár János (1776—1832) könyvet adnak ki az idegrendszer bonc- és élettanáról.

1811— 1901 Pettenkofer Miksa élt.

1811— 1884 Haeser Henrik élt.

1811 Berzelius Jakab János (1779— 1848) megállapítja a vegyüle- tek mennyiségi törvényeit.

1811 Courtois tengeri növények hamujában felfedezi a jódot.

1811 Bell Károly (1774—1842) megállapítja a gerincvelői ideggyökerek működését.

1811 Fegallois Cézár (1770—1814) észreveszi, hogy a nyultvelő egy bizonyos körülirt részének sérülése akadályozza a lé- lekzést

1811 Napoleon (1769—1821) beszünteti a salernoi egyetem működését.

1812 Fegallois Cézár János (1770—

1814) ismerteti a bolygó-ideg befolyását a lélekzésre.

1812— 1887 Arányi Fajos élt.

1813— 1878 Bernard Kolos élt.

1813 Diószegi Sámuel (1760—1813) kiadja orvosi füvészkönyvét.

1814 Stephenson György (1781— 1848) feltalálja a gőzmozdonyt.

1814 Fraunhofer József (1787—