Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád
622 ben az epigenesis tanát hirdeti. 1759— 1766 Haller Albrecht kiadja az »Elementa physiologiae« című munkáját. 1760— 1771 Störck Antal (1731—1803) tanulmányozza a bürök, belin- dek, kikerics és más növények élettani hatását 1760 Camper Péter (1722—1789) leírja a róla elnevezett arc- szöget. 1761 Morgagni Baptista János (1682—1771) kiadja a »De sedibus et causis morborum« c. korszakalkotó munkáját. 1761 Auenbrugger Lipót (1722—1809) feltalálja a kopogtatás diagnostikai eljárását és kiadja erről szóló munkáját. 1762—1766 Mátyus István (1725—1802) kiadja Kolozsvárott a »Diaetetica« c. munkáját. 1762 Roeder György (1726—1763) és Wagler Gottlieb Károly (1732—1778) »morbus mucosus« néven ismertetik a hasi hagymázt. 1764 Cotugno Domokos (1736—1822) főzéssel fehérjét mutat ki a vizeletben. 1765 Watt James (1736—1819) tökéletesíti a gőzgépet. 1765 Mária Terézia királynő rendeletet ad ki az astrologia (dies fausti és infausti) babonája ellen. 1766—1842 Larrey János Domokos élt. 1766 Weszprémi István kiadja a »Ba bamesterségre tanító könyv« c. munkáját. 1766 Cavendish Henrik (1731—1810) feltalálja a hydrogen- gázt és behatóan tanulmányozza a széndioxydot. 1766 Mária Terézia királynő rendeleté a boszorkányperekről. 1767 Mária Terézia királynő himlőben megbetegszik. 1767 Id. Heberden Vilmos leírja a bárányhimlőt és a nyktalopiát. 1767 Influenza-pandemia Európában. 1768 Mária Terézia királynő eltiltja az alchemia művelését. 1768 Id. Heberden Vilmos leírja az angina pectoris kórképét. 1768 Plenck József Jakab Bécsben kiadja az »Anfangsgründe der Geburtshilfe« e. könyvét. 1768 Whytt Róbert (1714—1766) kiadja az »Observations on the Dropsy in the Brain« c. munkáját, amelyben először leírja a meningitis tuberculosa kórképét. 1769 Mária Terézia királynő elrendeli az orvostudományi kar felállítását a nagyszombati egyetemen. 1770 A nagyszombati orvostudományi kar megkezdi működését. 1770 Cotugno Domokos leírja az ischias kórképét. 1770 De l’Epée Mihály Károly feltalálja a süketnémák jelképes beszédét. 1770 A bécsi kormány kiadja a »Generale Normativum in Re Sanitatis« nevű szabályzatot. 1771 Priestley József (1733—1804) és tőle függetlenül Scheele Vilmos (1742—1786) előállítja az oxygen-gázt. 1771 Frapolli Ferenc (?—1773) először használja a pellagra elnevezést. 1771—1772 Typhus-járvány (febris bilioso- putrida) Magyarországon. 1772 A jezsuita-rendet megszüntetik Magyarországon. 1774—1787 Weszprémi István kiadja a »Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biogra- phia« c. alapvető munkáját. 1774 Hunter Vilmos (1718—-1783) kiadja a terhes uterusról szóló atlasát. 1775 Lavoisier Lőrinc felismeri és meghatározza az oxygen-gázt. í 1776 Plenck József Jakab kiadja a »Doctrina de morbis cutaneis« c. munkáját. 1776— 1805 Vörheny-világjárvány. 1776 Cruikshank Cumberland Vilmos (1745—1800) felfedezi, hogy az átvágott ideg össze tud nőni. 1776 Blumenbach Frigyes János (1752—1840) kiadja a »De generis humani varietate nativa« c. munkáját, amely a modern ethnologia kezdete. 1776 Mária Terézia királynő megtiltja a kínvallatást. 1776 Withering Vilmos (1741—1799) digitalis levelet használ a szívbajok kezelésére. 1777 A Pázmány Péter egyetem Nagyszombatról Budára költözködik. 1777 Sigault René János először végez császármetszés helyett symphy_siotomiát. 1777— 1835 Dupuytren Vilmos élt. 1777 Lavoisier Lőrinc ismerteti a gázcserét a tüdőben. 1777—1788 í'rank Péter János (1745— 1821) kiadja a »System einer vollständigen medicinischen Po- licey« c. munkáját.
