Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

621

Cőme-ot Académie de Chirurgie rangjára emelik.

1730 Réaumur Antal René (1683—

1757) párizsi zoologus 80 fokos hőmérőt állít elő alkohollal.

1730 Hoffmann Frigyes (1660—1742) leírja a chlorosis kórképét.

1731—1733 Hales Stephen (1677—1761)

kiadja a »Statical Essays« c. munkáját.

1732 Influenza-pandemia Európában.

1733 Hales Stephen kiadja a »Haemodynamics« c. munkáját, amelyben a vérnyomást ismerteti.

1735 Linné Károly (1707—1778)

kiadja a »Systema naturae« c. munkáját.

1735 Werlhof Gottlieb Pál (1699— 1767) leírja a purpura haemorrhagica (morbus maculosus Werlhofii) kórképét.

1736 Haller Albrecht (1708—1777;

megállapítja az epe szerepét a zsírok emésztésében.

1737 A göttingai egyetem alapítása.

1737—1738 Súlyos pestis-járvány Magyarországon és általában Európában.

1738 Lancisi Mária János (1655— 1720) kiadja a »De motu cordis et aneurysmatibus« c. munkáját.

1738 Lieberkühn Náthán (1711—

1758) feltalálja a »napmikro- skopot«.

1739 Nagy pestis-járvány Magyar- országon.

1739— 1807 Plenck József Jakab élt.

1740— 1780 Mária Terézia magyar királynő uralkodott.

1740 Dover Tamás (1660—1742) előállítja a Dover-port.

1740 Hoffmann Frigyes leírja a rubeola kórképét.

1742 Influenza-pandemia Európában.

1742 Celsius Anders (1701—1744Í svéd csillagász előállítja a róla elnevezett 100 fokos hőmérőt.

1743— 1794 Lavoisier Lőrinc élt.

1744— 1795 Desault József Péter élt.

1744 Petit Lajos János (1674— 1750) először trepanálta a processus mastoideust.

1745 Angliában megkülönböztetik a magasabb képzettségű sebészeket a borbélyoktól.

1745 Kratzenstein Keresztély (1723 — 1795) statikai villamosságot alkalmaz gyógyításra.

1745 Id. Heberden Vilmos (1710— 1801) tagadja a mithridatum és a térjék hatását.

1745 Torkos Jusztus János (1699— 1770) kiadja Pozsonyban a »Taxa pharmaceutica Poso- niensist«.

1747 Haller Albrecht kiadja a »Primae lineae physiologiae« c. alapvető munkáját.

1748 La Mettrie Offroy Julien(1709— 1751) kiadja a »L’homme machine« c. munkáját.

1749—1823 Jenner Eduárd élt.

1750 Daviei Jakab (1696—1762) feltalálja a hályog-extractio modern műtétét.

1759—1752 Franklin Benjamin (1706— 1790) feltalálja a villámhárítót.

1751—1780 Megjelenik a 35 ivrét kötetes francia Encyclopédie.

1751 Perliczi János Dániel (1705— 1778) benyújtja Mária Terézia királynőhöz javaslatát egy magyar orvostudományi főiskola létesítése tárgyában.

1752 Haller Albrecht közli munkáját a specifikus ingerlékenységről.

1752 Réaumur René isolálja a gyomornedvet és kimutatja ennek táplálékoldó hatását.

1752 Mária Terézia királynő elrendeli, hogy a vármegyék tiszti orvosokat tartsanak.

1753 Daviei Jakab közli tanulmányát a hályog extractiojáról.

1754 Van Swieten Gellért (1700— 1772) megszervezi a klinikai orvosképzést Bécsben.

1754 Mária Terézia királynő elrendeli Magyarország orvosainak összeírását.

1755 Mária Terézia királynő rendeleté a vampyrismusról.

1755—1826 Pinel Fülöp élt.

1755 Weszprémi István (1723—1799) kiadja Londonban a pestis ellenes védőojtásról írt tanulmányát.

1755 De l’Epée Mihály Károly (1712—1789) Párizsban meg szervezi az első süketnéma- iskolát.

1756 Mária Terézia királynő rendeleté a bűvölésről és a boszorkányságról.

1758 Casal Gáspár (1691—1759) először írja le a pellagra kórképét.

1758 De Haén Antal (1704—1776) hőmérőt használ a betegek vizsgálatára.

1759 Mestivier közli az első körülírt appendicitis-esetet, melyet megoperált.

1759 Wolff Frigyes Gáspár (1733— 1794) kiadja a »Theoria generationis« c. munkáját, amely-