Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
587 európai tekintélyű hygienikus, az 1922. év óta Vilnában volt az egészségtan tanára. (1) A törvényszéki orvostan, noha már a középkorban is megvolt a XIX. század előtt nem fejlődhetett ki kellően a kórbonctannak, p méregtannak és a vegytannak hajdani alacsonyt színvonala miatt, A törvényszéki orvostan tulajdonképeni felvirágzása Franciaországban kezdődött a XIX. században, azzal kapcsolatban, hogy, mint Wachholz említi, először Franciaország rendszeresítette bűnügyekben a szóbeli eljárást és ennek következtében ettől fogva a szakértői véleményeknek a védelem és a vádló kérdéseinek kereszttüzét kellett megállaniok. 1 329. ábra Egy osztrák vesztegzár-telep 1831-ben. Hosszú fogókkal nyújtják át az elzártaknak a leveleket és élelmiszereket. (Ciba Zeitschrift.) (1) A közegészségian magyar művelői közül felemlítendők: Schraud Ferenc (1761—1806), aki az 1806. évi hagymázjárvány alkalmával hivatásának áldozata is lett. — Bene Ferenc (1775—1858), aki, mint hygienikus a himlőojtás terén és az 1831. évi cholerajárvány idején szerzett magának érdemeket. Rupp János (1808—1881), aki úgy, mint az előbbiek a közegészségtant a törvényszéki orvostannal együtt »államorvostan« címen adta elő a budapesti egyetemen. — A fentebb már említett Pettenkofer tanítványa Fodor József (1843—1901) volt a tulajdonképeni közegészségtan első tanára Magyarországon; Fodor is eleinte államorvostant tanított Kolozsvárott; 1869-ben lett a tiszti orvosi eljárás magántanára a pesti egyetemen, 1872 óta Kolozsváott tanított, 1874-ben a budapesti egyetem hívta meg az újonnan felállított közegészségtani tanszékre; ez volt Európában a második közegészségtani intézet; Fodor javaslatára vezették be 1885-ben az iskolaorvosi és egészségtan-tanári intézményt és tanfolyamot; bodor Markusovszkjnal együtt megalapította (1886) az Országos Közegészségi Egyesületet és (1887) ennek Egészség című folyóiratát (GY. 632). A vérnek baktériumölő képességéről írt (1887) németül is megjelent értekezés alapvető munka, amelyen a serumtherapia és immunológia épült fel; Fodornak budapesti mellszobrát a XVI. Nemzetközi Orvoskongresszus alkalmával leplezték le 1909-ben. — Rózsahegyi Aladár (1855—1896) 1881- ben lett a budapesti egyetemen az ipari és gyári egészségtan magántanára, 1882- ben pedig az újonnan létesített kolozsvári közegészségtani tanszékre nevezték ki rendes tanárnak; rövid élete alatt is sikeresen művelte a közegészségtant és bakteriológiát. — Liebermann Leó (1852—1926), aki az Állatorvosi főiskola vegytan tanára volt 1879 óta, 1902—1926 a közegészségtan r. tanára a budapesti egye
