Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
582 meg feladatát; kimutatta sok bőrbántalom bonctani alapját, leírta lefolyásukat, gyógyításukat, életbe léptetett új osztályozást. Bécsben olyan óriási anyag állt rendelkezésére, hogy Hehra már az 1845. évben elmondhatta, hogy 10.000 esetet látott. Hebra tanítványa volt Kaposi Mór (1887 1902), a magyar zsidó származású (eredetileg Kohn volt a neve), kiváló bécsi bőrgyógyász és vene- riologus. (1) A lengyel veneriolo- gusok és bőrgyógyászok közül leginkább említésre méltók: Lukasiewicz Vladimir (I860—1924), Kaposi tanítványa, a bőrgyógyászat és veneriologia tanára előbb Innsbruckban, később Ilyvó- ban; Rosner Antal (1831 — 1896), keresztény hitre tért lengyel zsidó, a bőrgyógyászat és syphilidologia tanára Krakóban; Reiss Ulászló (1866- 1916), a bőr- és nemi betegségek tanára Krakóban; Krzysztalowicz Ferenc (1868—1931), a bőrgyógyászat és veneriologia tanára Krakóban és Varsóban, kiváló szakorvos és európai hírű tudós. (2) A közegészségtan a XIX. században fejlődik ki önálló tudománnyá és ebben több tényezőnek is volt része. Az első volt a kórbonctan és a therapiai nihilismus létrejötte a század I. felében. Amikor az akkori orvosok szemében bizonyosnak látszott, hogy nem lehet többé megszüntetni a bonctani elváltozásokat, az az óhaj ébredt fel bennük, hogy ilyenek keletkezését akadályozzák meg. Tehát az akkori orvosok gondolkodása a prophylaxis, az egészségügyi viszonyok megjavítása, az egészségügy felé irányult. Az ily irányú törekvések nagyon határozottak voltak Angliában, Fran ciaországban és más európai államokban. A második tényező volt a gyárak számának folytonos növekedése, a munkásügy életrekelte, a gyakran kifejlődő foglalkozási betegségek és e betegségek megelőzésének szüksége. Egész sereg úy kérdés merült fel a (1) Kaposi Mór Kaposvárott született; középiskolai tanulmányait Kaposvárott és Pozsonyban végezte el kitűnő eredménnyel (Lásd Györy, O. H. 1902. évfolyam, 241. lap). (2) A hőrkórtan és veneriologia magyar művelői közül felemlítendők: Gruby Dávid (1810—-1898), aki nemcsak a mikrosporon és trichophyton nevű kórokozó gombák felfedezője, hanem a bakteriológia egyik előfutára is, aki először látta meg 322. ábra. Kaposi Mór (1837—1902). (Alberti festménye, Buda' pest, Egyetemi Bőrkórtani Klinika.)
