Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

583

323. ábra Gruby Dávid (1810—1898) mikro biológus. (Budapest, Bőr- és Nemibetegségek Klinikája.)

324. ábra Sigmund Lajos Károly (1810—1883).

gyáregészségügy köréből. Ebből a szellemből fejlődött ki, mint már tudjuk, a XIX. században a társadalmi egészségügy és külön egészségügyi minisztérium létesítésének az óhaja.

Az egészségtan kifejlődésének harmadik tényezője a cho- lerajárvány volt, amely először az 1831. évben érkezett Európába és többször bejárta szélté- ben-hosszában Európát. A mérvadó tényezők hamar belátták, hogy a rossz víz, a hibás árnyékszékek és általában a hygiene

és ismertette a streptothrix gombát és a trypanosomát; Kisbéren (Báes-Bodrog vm. kulai járásában) született, gyalog ment Nagyváradról Pestre, hogy itt a kegyesrendi gymnasiumban tanulhasson; orvosi tanulmányait Bécsben végezte, 1836-ban Párizsba utazott, ahol a legkiválóbb személyiségek fordultak hozzá orvosi tanácsért. A negyvenes évek elején kórszövettani laboratóriumot nyitott Párizsban, amelyben oly nagyhírű tudósoknak adott kurzusokat, mint Flourens, .Wagendie, Milne-Ed- wards és Bemard Kolos (M- II. 34 -35). — Poór Imre (1825 1897), a pesti

egyetemen 1859-ben a bőr- és nemikórtan magántanára, 1871-ben pedig rk. tanára lett; a bőrbetegségek haematogen eredetének előharcosa volt; ő alapította 1861-ben a Gyógyászat című orvosi folyóiratot. — Schwimmer Ernő (1837 1898), 1871 óta

magán-, 1879 óta rk. tanár volt a pesti egyetemen; a leukokeratosis buccalist tanulmányozta; írt egy magyar nyelvű . bőrkórtant (1874) is. — Gebar Ede (1841 —1891) kapta a kolozsvári egyetemen az első bőrkórtani tanszéket Magyar- országon: a rhinoskleromát, molluscum contagiosumot stb. tanulmányozta. Marschalkó Tamás (1862 1915) 1897-től fogva haláláig a bőrkórtan rendes tanára

volt Kolozsvárott; különösen a rhinoskleromát tanulmányozta. Poór Ferenc (1871 - 1936) á dermatologia tanára volt a szegedi egyetem orvostud. karán; kezei alatt született meg a dermatologia oktatása Szegeden, majd elkészült tervei szerint a tiszaparti uj bőrklinika; két kitűnő tankönyvet írt (v. Berde).

A bécsi dermatologusok és veneriologusok közül sokan Magyarországon születtek; ilyenek voltak a már említett Sigmundon és Ka y ősin kívül: Grünfeld József (1840—1910), aki Gyürkén (Hont vm. ipolynyéki járás) született, Pesten