Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
40 (kénesősulfiddal), ezt a betegnek az orrába dugják és meggyujtják. A beteg tehát kénesőpárát lehel be. A védő himlőojtást, amelyet Kínában legalább is a K. u. XI. század óta ismernek, szintén különös eljárással végzik. Gyapotdarabkát megnedvesítenek a hirnlos beteg hólyagjának tartalmával és e darabkát az egészséges gyermek orrába dugják, fiúnak a bal, leánynak a jobb orrlyukába, vagy pedig a porrázúzott pörköt csövecskével fújják az orrukba. A megfelelő gyógyszerek kiválasztásánál figyelmet kell fordítani a természetben előforduló jelképekre, az ú. n. signaturákra: pl. a sáfrány, azért mert sárga, eredménves hatású sárgaság ellen, a vesealakú bab a vesebetegségeken segít, a világító szentjánosbogarakat szemvíz alkatrészéül kell felhasználni stb. A gyógyszerek nevei néha rejtélyesebbnél rejtélyesebbek, pl. »a három legnagyobb bölcs pora« vagy »az ötféle eredetű por«. Az orvos rendesen (vörös papirosra) megírja a rendelvényt s ennek alapján a gyógvszertárban elkészítik a gyógyszert. Gvógysz.ertárak ősidők óta vannak Kínában és berendezésük igen csinos, sőt néha pazar is. A rendelvény mindig néhány szert, gyakran ötöt vagy ötnek a többszörösét tartalmazza; leginkább ötösével adagolnak. A pörkölés és az acuounctura a kedvelt gyógymódok közé tartoznak Kínában. A pörkölés, amely a későbbi euróüai orvoslásban a moxa nevet kanta (elvonó szerként hatott), abból áll. hogy a testre éghető anyagból (olajjal itatott gvaootból. kénből) készült golyócskákat, leginkább pedig kúpokat helyeznek el, azufán meggyúitják ezeket. Pontos előírások szabályozzák, hogy melyik testhelyre kell a pörkölő golyócskákat rakni és hányat (erős személyeknél még ötvenet is). Az acupunctura kínai talá'mánv. E műtét abban áll, hogv acélból, ezüstből vagy aranyból készült, 5—22 cm hosszú tűket felületesen vagy mélyebben, rendesen 3—31 '9 em-nyire beleszúrnak vagy pontosabban mondva, belefúrnak a testbe. Ennek az e1 iá”ásnak a kínai orvosok nagy jelentőséget tulajdonítanak és a legnagyobb oedantériával hajtják végre. Alkalmazására az a meggyőződés vezette őket, hogy az emberi testben egy csőrendszer van s ezt azért kell átszúrni tűvel, hogy abból az ártalmas anyagok eltávozhassanak, friss éltető legedet pedig behatolhasson. Az emberi bőr felszínén háromszáz,nvolcvannvolc olvan helv van, ahol acumine- turát lehet végezni, amit a kínai orvosok igen pontosan megtanulnak. A kínai orvostudomány szerint az acuounctura nagyon hasznos azok ellen a betegségek ellen, amelyeket mi ma a rheumás és neuralgiás betegségek közé számítunk, toyábbá gyulladások ellen is. A mai kínaiak hallatlan türelemmel viselik ezt a mindenesetre fájdalmas orvoslást és készségesen vetik magukat alája. A kínaiaknál járatos egyéb módszerek közül felemlítjük még a (száraz) köpülyözést (ezt rézköpülyökkel végzik!. a masszázst (ezzel gyakran vakok vagy öreg asszonyok foglalkoznak), a gyógvtornát, fürdőket és a mindig mindenható suggestiot, amelvet a természetfeletti erőkbe vetett hit alapján, valamilyen megfelelő eljárással együttesen alkalmaznak. Sebészetük általában fejletlen. Sebészeti műszerkészletük otromba műszerekből áll s mint Neuburger magát kifeiezi, inkább csizmadia kezébe valók csizmák talpalására, mint sebészébe. E helyett híres lett Kínában a negativ sebészet, más szóval az olyan sebészet, amely nem a nyomo- i ékság megszűntetésére, hanem előidézésére hivatott. Ismeretes, hogy a
