Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
447 zésével elnyerte a bölcsészdoctori ranglokozatot. Ebben az időben, atyja halála után, nehéz anyagi körülmények között lévén, mathematikai leckéket adott, amellett pedig tovább tanulta az ókori nyelveket, a hébert, chal- deait és egyszersmind a történelmet. Minthogy értelmes és lelkiismeretes munkás volt, rábízták az egyik kiváló hollandi tudós halála után az egyetem számára megvásárolt könyvtár katalógusának összeállítását. Ilyen módon, mint egykor Avicenna, közelebbről megismerkedett nagy számú igen becses művel, orvosiakkal is, és tartalmukat mohón szívta magába. Volt egy testvére is, aki orvos- tudományt tanult (noha később valami másra tért át). Végül a fiatal Boerhaaveben, 22 éves korában, határozott vonzalom ébredt fel az orvostudomány iránt, úgyhogy elhatározta magában, hogy a papi hivatást összeköti a gyakorló orvos hivatásával. Majdnem kizárólag autodidakta módjára végezte el orvosi tanulmányait, szinte tanítók nélkül, olvasgatva az összes szerzőket, Hippokralestö 1 egészen Svden- hamig. Három évi fáradhatatlan munkásság után elnyerte a De utilitate explorandorum in aegris exrementorum című értekezésével az orvosdoktori rangfokozatot a harderwijki, kis hollandi egyetemen. A véletlen úgy akarta, hogy Boerhaave nek szakítania kellett a theologiával. Egyszer Harderwijkből Leidenbe visszatérve, egy útitársával vitába elegyedett Spinozáról. A tíz és egynéhány éve (1677) Hollandiában elhunyt Spinoza tanait theologiai körökben nem tartottak igazhitűnek. Boerhaave védelmére kelt az elhaltnak, és mikor ellenfele ezt azonnal elhíresztelte Leidenben, Boerhaave nek fel kellett hagynia a theologiával és általában a papi hivatás gondolatával. Megmaradt az orvostudomány mellett és Leidenben orvosi gyakorlatot kezdett, ez azonban eleinte keveset jövedelmezett, úgyhogy mathematikai és orvostani repetitoriumok.at tartott a hallgatóknak, emellett pedig maga is tovább tanult. Az 1701. évben a leideni orvostudományi kar előbb az elméleti, aztán pedig a gyakorlati orvostudomány lektori állását kínálta fel neki. Most nyilatkozott meg Boerhaavenak tulajdonképeni paedagogiai és orvosi tehetsége. Előadásai nagy sikert arattak, mert nagyszerű előkészült- sége és nem mindennapos előadói képessége volt. Idővel Európa távoli részeiről és Európán túlról is kezdtek seregleni a tanítványok Leidenben (1). Haller, Boerhaave tanítványa, totius Europae praeceptor nak (1) Boerhaave egyik tanítványa volt pettyéni Gpöngpösi Pál (1707—), akit Boerhaave ajánlott Erzsébet orosz cárnénak udvari orvosul. Gpöngpösi Kassán 229 ábra. Boerhaave Hermann (1668—1738), (Budapesti Egyetem Bőr- és Nemibetegek klinikája,)
