Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
444 tették számára a megmaradást; az 1746. évben Hollandiába menekült, és amikor itt is megvonták tőle a tartózkodási engedélyt, az 1748. évtől fogva Berlinben, II. Frigyes király udvarában talált menedéket. Az 1751. évben hirtelen meghalt. A rossz nyelvek, különösen Voltaire-é, azt beszélték, hogy halála falánkságának volt a következménye, de lehetséges az is, hogy megmérgezték. Mintaképe volt a radikális nézetekkel kérkedő és a kihívó természetű embereknek. Főműve a Uhomme machine A gépember (1748) hatástkeltő címet viseli. Lamettrie bölcsészeti irányzatára elsősorban orvosi hivatása gyakorolt hatást. Elméletének első csírája egy lázas betegségében fejlődött ki. Elgondolkozott ekkor és önmagán figyelte meg, hogy a felhevült vér milyen befolyást gyakorolt a gondolkodásra. Ekkor arra a meggyőződésre jutott, hogy a gondolkodás nem más, mint az emberi gép működése. Betegségek folyamán az emberi lélek elborul, néha meghasonlik, néha megőrül. A legnagyobb lángelme elborul és elenyésznek összes ismeretei, amelyeket akkora fáradsággal szerzett. Elégséges volna valamilyen »obstructio« a lépben, a májban ahhoz, hogy Julius Caesar rettenthetetlensége átváltozzék kishitűséggé. »Valamilyen kicsinység, valamilyen rostocska, olyasvalami, amit a legaprólékosabb anatómia sem volna kékép es felderíteni, a légbőlcsebb embereket átváltoztathatná tökfilkókká.« Lamettrie ezekhez a megállapításaihoz, hogy a psychikai jelenségek a testiektől függenek, hozzáfűzte saját következtetését: a léleknek, hogy a testtől függő lehessen, magának is testnek kell lennie. Szerinte kétség nem fér ahhoz, hogy előadott nézetei kétségtelenül helyesek. »Ez az én rendszerem, — mondja — sőt ha nem nagyon tévedek, ez az igazság; ez rövid és egyszerű; aki akarja, az vitassa.« »Csak az orvosoknak, akiknek alkalmuk van arra, hogy a lelket különböző állapotaiban megfigyelhessék, van itt mondani valójuk, de sohasem a theologusoknak vagy bölcsészeknek, akik orvosok sohasem voltak.« De arra a kérdésre, hogy hogyan lehetnek az anyagnak psychikai tulajdonságai, Lamettrie nem adott választ. A dolgokat felületesen fogta fel és szélsőséges módon magyarázta meg. Lamettrie nézetei fogékony talajra találtak Franciaországban. A felvilágosodás korában már nagyon általános volt az a meggyőződés, hogy csak az ember megalomaniája az, hogy az állatoktól fajlagosan különbözőnek tartja magát. Lamettrie bölcsészetének középpontjává tette ezt a kérdést. Szerinte az ember éppen olyan gép, mint az állatok, csak jobban megszerkesztett és véletlenül annyiban más gép, hogy beszélőképessége van. Azt remélte, hogy eljön majd az idő, amikor majd a majmok elkezdenek beszélni és olyan kultúrát teremtenek, amely nem marad az emberi kultúra mögött. Lamettrie felfogásában a materialismus következményei kiterjed228. ábra. Lamettrie Offroi Julién, orvos és bölcsész. (A rézkarcot készítette Fritsch J. L. Bécs, Porträtsammlung d. Nationalbibliothek. Ciba Zeitschrift.)
