Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
443 magasabb rendű lény, mert az embernek természetes testén kívül állítólag természetfeletti lelke is van; küzdött az ellen a dualistikus életfelfogás ellen, amely a múlandó célokon kívül örök célokat jelölt ki az ember számára. Voltaire mindezeket a dualistikus felfogásokat hamisaknak és károsoknak tartotta, mert olyan koholmányokhoz vezetnek, amelyekért az emberek elhanyagolják vagy elrontják saját valódi életüket. Midőn 1755-ben földrengés döntötte romba Lisszabon város kétharmad részét, ez alkalmid szolgált Voltaire-nek arra, hogy kigúnyolja ezt a mi világunkat, mely mint Leibniz mondta, minden lehető világ között a legjobb. »Ha állítólag ez a legjobb világ, akkor vájjon milyenek lehetnek a többiek?« Voltaire különben nem volt sem istentagadó, sem materialista. Azt gondolta, hogy be lehet bizonyítani Isten létezését. A világot órához hasonlítva ezt írta: »Nem tudom megérteni, hogyan létezhetnék ez az óra anélkül, hogy órás volna.« Descartes-tál egyértelműleg megkülönböztetett gondolatot és anyagot; de Locke- kal egyértelműleg, Descar- íestal pedig ellentétben, lehetségesnek tartotta, hogy az öntudat (gondolat) és a testiség (anyag) ugyanannak a substantiának tulajdonságai. Hajlott arra a felfogásra, hogy az öntudat, épúgy mint a testiség is, a dolgok általános tulajdonsága, hogy nincsenek test nélküli dolgok, de nincsenek lélek nélküli dolgok sem. A XVIII. századbeli bölcsészeti nézetek azonban fokozatosan tovább fejlődtek. Az encyklopaedisták nézeteiben lépésről-lépésre átmenet mutatkozik az empirismustól a Sensualismus felé, amely az érzékek jelentőségét helyezi az előtérbe; a deismustól (amely bár elvetette istennek, mint a világot kormányozó szellemnek létét, de elismerte Istent mint a meglévő dolgok ősokát) az atheismus felé (amely egyáltalán semmiféle Istent sem ismert el) átmenet mutatkozik a naturalismustól a materialis- mus felé. A bölcsészet története azt tanítja, hogy a materialismussal leggyakrabban az epikureismus jár együtt az élet és a világ élvezésére irányuló törekvéseivel. Ennélfogva az empirismuson alapuló egészséges irányzat a »felvilágosodott« században lassankint átváltozik teljes materialis- mussá és meztelen cynismussá. A materialismus a felvilágosodás legjellemzőbb rendszerévé vált. Hazája Franciaország, legelső és legeredetibb képviselője pedig egy Lamettrie nevű orvos volt. Lamettrie (1709-1751) először philosophiát és hittudományt, azután pedig Leidenben orvostudományt tanult. Egyideig Franciaországban folytatott orvosi gyakorlatot, azonban a nyers materialismust hirdető első írásai, valamint kortársait kigúnyoló szatírái ebben az országban lehetetlenné 227. ábra. Automata-kacsa az 1734. évből (E könyv eredeti
