Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
442 talás és felvilágosodás harcosa tért vissza Franciaországba. Tolla egyike volt a legragyogóbbaknak a világirodalomban. Rövid idő alatt képes volt Franciaországban meghonosítani a felvilágosodás eszméit, valamint képes volt magának vagyont és világhírt szerezni. Egész Európában ő irányította a szabadelvű mozgalmat. Nem volt alaposan képzett bölcsész: bizonyos könnyen érthető, felületes, leegyszerűsített bölcselkedő mód jellemezte. Küzdött a tudatlanság és igazságtalanság ellen, hirdette a természettudomány kultuszát és maga is késő öregségéig gyarapította természettudományi ismereteit. Az Éléments de la philosophie de Newton mis á la portée de tout le monde (1738) című műve nagy mértékben előmoz226, ábra. A sebész. (Teniers pinx., Fr. Pedro sculp, apud N. Cavalli Venetiis. Budapest, Szépművészeti Múzeum.) dította az új természettudomány elterjedését és győzelmét. A XVIII. században társadalmi divat és szükséglet volt, hogy kézi encvklopaediákat (ezért is beszélünk az »encyklopaedisták« bölcsészetéről) adjanak ki és használjanak; ezekben fellelhető volt az akkori egész tudás, a bölcsészet és természettudomány-, valamint részlegesen az orvostudomány is. Ebből a szempontból jellemző Voltaire-re egyik művének címe: Dietionnaire 1 philosophique portatif (1764) — Bölcsészeti zsebszótár. A XVIII. századbeli orvosok kötelességüknek tartották az orvosi tudománynak népszerűsítését a műveltebb társadalomban, sőt a nép között is. V oltaire harcolt az ellen a dualistikus világielJ'ogás ellen, mely a világot természetesre és természetfelettire választotta szét, küzdött az ember dualistikus felfogása ellen, hogy az ember a többi teremtménynél
