Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
4CS boszorkánypereket indítsanak,1 mégis élt és működött egy eltitkolt, nem hivatalos Párizs is, titkos palotákban és nehezen hozzáférhető szobács- kákban. Ez a balítéletekre rendkívül hajló és babonás, láthatatlan Párizs továbbra is hitt az ördögben és varázslatban és mindig félt az alehemiától és méregtől. Jellemző dolog, hogy az oeeultismus hosszú időn át együtt haladt a toxikológiával. És e mellett a XVII. századbeli Párizs romlott, bűnös és nem egyszer elfajzott volt. Vájjon elképzelhet-e az ember magának valami elrémítőbbet és szörnyűbbet, mint az úgynevezett »fekete misét«, a misének valóban pokoli paródiáját? Emberi zsírból készített gyertyák fényénél egy Guibourg2 nevű pap sokszor mondott áloltár előtt (ez Montespan őrgrófnénak, a király szeretőjének a teste volt) ilyen misét, 224. ábra A Szent Lajos kórház Párizsban a XVII, században. (Budapest, Egyetemi Bőrkórtani Klinika.) 1 V. ö. fentebb a 232. lappal. Legué, i. h. a 185. és a köv. lapokon. Möller Károly Ottó és Fischer Dániel. Möller Károly Ottó (1670—1747), akit Weszprémi »Hippocrates Hungaricusnak« nevez, Pozsonyban született, Altdorf- ban lett (1696) orvosdoktor, 7 éven át II. Rákóczi Ferenc tábori orvosa volt, Besztercebányán folytatott orvosi gyakorlatott és ugyanott volt városi orvos; éven- kint kétszer beutazta az északmagjarországi fürdőket, ahol betegeket fogadott; igen gazdag ember volt; bányavállalatokba 60.000 forintot fektetett be; számos későbbi neves orvosunk nála kezdte orvosi tanulmányait, Besztercebányán valóságos orvosi iskolája volt; nála tanult többek között Perliczi János Dániel (1705— 1778), Losonc város és Nógrád vm. tisztiorvosa, aki később Möller leányát vette el feleségül, továbbá Madai Dávid Sámuel, Torkos Jusztusz János stb. Möller külföldre utazó tanítványainak ösztöndíjat is- szerzett és hazajövetelük után itthoni elhelyezkedésükről szintén gondoskodott. Fischer Dániel (1695—1745) Késmárkon született, Wittenbergben (1718) lett orvosdoctor; aztán Késmárkon működött mint orvos; tanítványai közül csak egyet említek, Gömöri Dávidot (1708—1795), aki miután 1733-ban Jénában megszerezte az orvosi oklevelet, 40 éven át folytatott gyakorlatot Győrött; Gömöri egyike volt azon magyar orvosoknak, akik alchemiával foglalkoztak, sőt írt is alchemiai munkákat (W. 11.67—75; M. I. 284.).
