Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
20 hogy a keleti uralkodók, pl. Kyros, illetőleg Dareios legszívesebben közülük választották udvari orvosaikat. Egyiptomban különben általános volt az a szokás, hogy az utcára helyezték a beteget, úgyhogy minden mellettük elhaladó láthatta őket, velük szóba elegyedhetett és tanácsokat adhatott nekik. Más görög irók azt említik, hogy az egész egyiptomi tudomány 42 ú. n. hermesi könyvbe van zárva, amelyeket Thot szerkesztett, a mindentudás istene, akit görögül Hermes-nek1 neveznek. A hermesi könyvek közül néhányat az orvoslásnak szenteltek. Az orvosok nem térhettek el a hermesi könyvekben foglalt tanoktól. Ha az orvos a szent előírás szerint gyógyított, nem volt felelősségre vonható még a gyógykezelés kedvezőtlen eredménye esetében sem. Ha azonban az orvos saját elvei szerint gyógyította a beteget és ez meghalt, akkor az orvost megbüntették, néha még halállal is. Azonban az egyiptomi orvoslásról szóló görög hírek, amelyeket leginkább csak a K. e. VII. századtól kezdő- dőleg gyűjtöttek össze, az egyiptomi orvoslásnak nem a virágzó, hanem inkább már a hanyatló korára vonatkoznak. Lényegesen régibb anyagot tartalmaznak az egyiptomi papyrusok. A néhány ismeretes papyrus közül a legnevezetesebb az Ebers-papyrus a ^lipcsei egyetemi könyvtárban. Ez egészen kigöngyölve több, mint 20 m hosszú s 30 cm széles. A szöveget csak egyik oldalára írták; 108 húszsoros hasábból áll. A hieroglyph-írásos szöveg egészen orvosi tartalmú. Ezt a papyrust legkésőbben a XVI. században K. e. írták s olyan fejezeteket is tartalmaz, amelyek még régebbi időből, valószínűleg a K. e. 4. évezredből valók. Az egész szöveg különböző betegségek gyógyítására szolgáló (kb. 900) receptek gyűjteménye. Nagyon becses tudományos anyagot gyűjtött össze Ruffer angol orvos, aki néhány évvel a világháború előtt megkezdte az egyiptomi múmiák rendszeres átvizsgálását. Kutatásait annyira kiterjesztette, hogy még szövettani szempontból is megvizsgálta a múmiákat. Száraz múmiadarabkákat 2- 3 napra alkohol és 50/o-os szódaoldat keverékébe helyezett, a szövetek ebben az oldatban megduzzadtak és megrögzítődtek, akkor átvitte azokat absolut-alkoholba, chloroformba és paraffinba és mikrotommal a szokásos szövettani módon metszeteket készített belőlük. Ily eljárással 1 Hermes állítólag képes volt bűvös pecséttel minden kincset és edényt elzárni és hozzáférhetetlenné tenni. Innen ered az a kifejezés, hogy »hermetikusan elzárt.« 16. ábra. Imhotep egyiptomi isten (Berlin, Staatliche Museen. Ägyptische Abteilung.)
