Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

B. A legrégibb művelődés korszaka

19

IV. EGYIPTOM.

Az egyiptomi művelődés rendkívüli nagyrabecsülést és tiszteletet érdemel. A történelem 30 olyan uralkodóházat ismer, amely a Nilus mentén uralkodott. Az egyiptomi kultúrának emlékei mai nap is fennmaradtak és sokkal maradandóbbak, mint sok más emberi alkotás: mai nap is fennállanak a híres pyramisok és a Sphinxnek nevezett, kőbe vésett, óriás szobor, örökidőkig titokzatos arekifejezesével, amely époly kifürkészhetetlen, mint Egyiptom múltjában annyi más dolog. Platon, a görög bölcs, úgy említi az egyiptomi kultúrát, hogy az az ő korában

állítólag már 10.000 év óta létezett. De ha rövidebbnek is számítjuk ezt az időt, akkor is a legrégibbek közé kell sorolni. Az újabb kutatások kiderítették, hogy az egyiptomiak csillagászati megfigyelések alapján már a K. e. 5. évezredben tudták, hogy az év 365 napból áll.

Az egyiptomi orvoslásról három forrásból értesülünk: először görög íróktól (Heroclotos, Diodoros és mások), másodszor a kis számban ismert orvosi papyrusokból, végül az egyiptomi múmiák vizsgálatából.

Herodotos Egyiptomot a legegészségesebb országnak tartja, amelyet ismer. Mégis azt írja, hogy sok orvos van Egyiptomban, s közülük egyesek a szem, mások a fej, ismét mások a fogak, illetőleg a has betegségeit gyógyítják. Az egyiptomi orvosoknak oly nagy hírnevük volt,

2*

15 ábra. Imhotep egyiptomi isten. (London, British Museum.)

14. ábra. Thot egyiptomi isten, akit ibisz-fejjel ábrázolnak. (Berlin. Staatliche Museen, Ägyptische Abteilung.)