Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
18 A babyloniaiaknak ezen egészen a képzeleten alapuló, az ég felé irányult és titkos összekötő fonalakat kereső orvoslásával párhuzamosan halad a babyloniai orvosoknak csodálatba ejtő, merőben empíriás ügyessége. Ebből a szempontból végtelenül érdekes adatokat szolgáltat Hammurabi királynak (uralkodott 2250 táján K. e.) nemrégiben felfedezett törvénygyűjteménye. Ennek a felfedezésnek a jelentősége igen nagy, mert az említett törvénygyűjtemény az orvosokra és az orvoslásra vonatkozólag fontos adatokat tartalmaz. Susában ugyanis 1902-ben egy francia expedíció ékírással borított nagy kőtömböt fedezett fel. A kiásott, 'csonkakúp alakú emléknek magassága 2 m 25 cm, kerülete felül 1 m 65 cm, alul 1 m 90 cm. A mélyen a kőbe vésett szöveg 49 hasábot foglal el; ezek közül csak öt a sérült. Kiderült, hogy ez az egész Hammurabi királynak törvénygyűjteménye, s felöleli a mai értelemben vett polgári és büntető jogot. Ez a törvény- gyűjtemény, melyet mai magyarázói 282 szakaszra osztottak, tíz és egynéhány orvosi tárgyú szakaszt is tartalmaz. íme néhány közülük: »Ha az orvos eltört végtagot forraszt össze vagy betegséget gyógyít meg, akkor fizessen a beteg 5 séekel ezüstöt az orvosnak. Ha rabszolgáról volt szó, úgy a rabszolga gazdája fizessen 2 séekel ezüstöt az orvosnak.« 1 »Ha az orvos bronzkéssel súlyos műtéti sebet ejt valakin és őt meggyógyítja, vagy ha valakinek nagabti1 1 2-ját bronzkéssel felszúrja és szemét meggyógyítja, az orvos 10 séekel ezüstöt kap; ha rabszolgáról volt szó, akkor a rabszolga gazdája 2 séekel ezüstöt fizet az orvosnak.« »Ha az orvos bronzkéssel súlyos sebet ejt valakin és halálát idézi elő vagy valakinek elpusztítja a szemét, akkor le kell vágni az orvos kezét« ... stb. Az orvosok külön rendbe tartoztak s ez a rend a törvénykönyv szerint a foglalkozások között az első helyet foglalta el, tehát nagyra becsülték. Valószínűleg pap-orvosok is voltak Babyloniában s ezek inkább imával és ráolvasással gyógyítottak, mint anyagi szerekkel. De erről bizonyosat alig lehet mondani, mert történeti adatok nem állanak rendelkezésünkre. Mindenekfelett azonban csodálkoznunk kell a gyakran sikeresen végződő sebészeti műtéteken, mert hiszen a törvénykönyv elrendelte, hogy az orvosnak a kezét le kell vágni, ha a betegnek szemét elpusztítja vagy halálát okozza. Ámbár a theurgia és astrologia túlsúlyban volt, a babyloniai orvosoknak anatómiai és élettani ismeretek nélkül is nagy, merőben tapasztalati tudásuk volt. 1 A séekel egy bizonyos súlyú ezüstdarab volt. Öt- séekel ezüst nagy összeg volt, mert ugyané törvénygyűjtemény szerint egy közepes hajó építési költsége két séckelt tett ki. 2 Machek azt gondolja, hogy a nagabti nevű betegség a könnytömlőnek genyes gyulladása volt. Ez a betegség a keleti népeknél gyakori és a tálj'ognak felnyitását teszi szükségessé. Bronzkéssel metszették fel, mert Babyloniában nem használtak más fémet sebészeti eszközök készítésére. 13. ábra. Babyloniai orvos bélyegzője (Berlin. Staatliche Museen, Vorderasiatische Abteilung.)
