Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
17 12. ábra. Hemmurabi-codex. (Paris, Louvre, Babyloniai gyűjtemény.) orvosi recepteken már ekkor is szintén figyelmet fordítottak az alkatrészek számára, amelyet erre való tekintettel meg is változtattak. (1) A babyloniai prognostikában fontos szerepük volt a jeleknek (omina). Sarclanapal könyvtárából származó szövegek nagyrészt épen a különböző jelekről szólnak. Ennek vagy annak az állatnak váratlan felbukkanása, pl. mókusé a házban, ajtóban vagy úton, az állatok bőgése, a madarak röpte, szörnyszülött gyermek vagy állat világra jötte, álomkép, mind olyan jelek, amelyekből a bölcsek következtetéseket vontak le. A babyloniai papoknak a jelek iránt való érdeklődéséből következett, hogy a betegséget kísérő minden körülményt, tehát az arckifejezést, a hajzat állapotát, a kibocsátott vér és a vizelet minőségét stb. is feljegyezték, még pedig napról napra, úgy, hogy végül valami kórrajzfélét kaptak, de csak a jelekre alapított prognosis, nem pedig a diagnosis céljaira, ez az utóbbi ugyanis mindig főleg animistikus volt. A sokféle jel között nagy jelentőségük volt az álomlátásoknak, ezért buzgón művelték az ú. n. oneiroskopiát (a görög öveiQog — onejros a. m. álom, (jy.OTtém — skopeo a. m. megfigyelek). Valószínűleg már Babyloniában is azokat az álomlátásokat tartották a legfontosabbaknak, amelyek a templomokban való alvás közben jelentkeztek; ezért az emberek szándékosan töltöttek el egy vagy több éjszakát templomokban. Iamblichos görög író közli, hogy mikor Nagp Sándor Babylonban haldokolt, az asszonyok Zarpanit istennőnek templomába mentek aludni, hogy megtudják, vájjon a király felgyó^ gyul-e. * III. 1 (1) Őseink a borókát (Juniperus communis L.) nemcsak füstölésekre használták pestis idején, hanem különben is csodálatos gyógyítóerőt tulajdonítottak neki. Erről tanúskodik egy régi nyelvemlékünk, az u. n. bagonyai ráolvasás, amely az 1488. évből, Mátyás király idejéből maradt ránk (M. III. 272. lap 1026. p.). A hetes szám a régi magyaroknál is szerepelt, mint ráolvasás, rontás és csúz ellen (M. III. 370. lap 1347. pont). Az orvostudomány története.
