Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
16 Avagy: »Rossz ászkor; gonosz ászkor, ászkor, mely nem hagyod békében az embert, szárazság, melyet nem lehet kiűzni, szárazság, mel> nem akarsz távozni, rossz szárazság, az ég nevében rád olvasok, a föld nevében rád olvasok!« Néha a ráolvasást symbolikus cselekedettel kapcsolták egybe, pl. hagyma leveleinek lefosztogatásával vagy gyapjútépéssel s közben a le- hántott vagy letépdesett darabkákat tűzbe dobták többnyire a következő szavak kíséretében: »Miként ez a hagyma lehántódik és a tűzben elég, úgy égjen el ez a betegség ... « stb. Általánosan használták az amuleteket. A hatásukra alapított hit olyan erős volt és oly mély gyökeret vert, hogy évszázadok múltak el, birodalmak dűltek össze, de az amuleteket még mindig nagyra becsülték; pl. a »médkövet« még a byzánei korszakban is használták kólikás roham ellen, a jaspisból való »assyr-követ« pedig még a középkorban is ajánlották a szülés gyorsítására. Babyloniában a kórjóslat, épúgy, mint a jóslás és az egész jövendölés általában főleg az astrologiára támaszkodott. A jóslatot a következő módon állapították meg: »Ha a Vénus a Rákcsillagképhez közeledik, akkor az országban fegyelem és jólét lesz, a betegek meggyógyulnak majd az országban és a terhes nők szerencsésen hozzák világra gyermeküket. Ha Mercur a hónap 15. napján kel, akkor sok lesz a haláleset. Ha a Rák-csillagkép elsötétült, akkor a pusztulás szelleme uralkodik majd az ország felett és sok lesz a haláleset. Ha a Jupiter más bolygókkal áll szemben, akkor majd szerencsétlenség éri az országot. Ha a Mars és a Jupiter egymással conjunctióban állanak, akkor járvány lesz. Ha Tisri hónapban mennydörög, ellenség tör az országra. Ha Tisri hónapban eső esik, akkor emberek és marhák meg fognak betegedni...« stb. Ily módon kétségtelenül Babyloniából eredt a világegyetem (inakrokosmos) és az ember (mikrokosmos) közötti kapcsolat tana, amellyel a történelemben még oly sokszor találkozunk. A test egyes részei valószínűleg különböző csillagképek jelei alá tartoztak, s ezért a naptár annál inkább gyakorolt befolyást a gyógyításra, mert kapcsolatot véltek fennállani a gyógyító hatású növények és a csillagos ég között is.(l) t ontos szerepe volt a számoknak is. A hetes szám olyan rossz volt, hogy a hónap 7. napján az orvosok nem akartak a betegnek segélyt nyújtani; ugyanilyen nap volt a 14., 21., 28., sőt a 49. nap is (amelyet az előző hónap első napjától számítottak), mert ezek a számok 7-tel oszthatók. A szokásos 1 11. ábra. Babyloniai amuletek égetett agyagból. (Állati és ember alak London, British Museum.) (1) Pápai Páriz Ferenc-nek Pax corporis-ában, melynek utolsó kiadása 1774-ben jelent meg (Kolozsvárott), olvasható, hogy ha az »orrban büdös gombás hús« nő, akkor a Páriz által ajánlott növényi szerekkel »a' Hóidnak fogytán az utolsó negyedben kell élni, mivel akkor kisebb a daganat, s' könnyebbért emésztődik«; (az 1759. évi kiadás 76. lapján).
