Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

D. A középkori orvostudomány

242 gadta, a szoknyáján keresztül kétszer füst és víz jelent meg, a nép és a jelen­levők térdre borultak, a pap szentelt vizet hintett és folyton idézte az ördögöt. Végre sikerült a sebésznek szerencsésen leborotválnia a fejen levő egész hajzatot. Franciska arra a hozzá intézett kérdésre, vájjon nem tudja-e, hogy micsoda hajak azok a lépcsőn, mikor ilyen valami sohasem volt ott, azt felelte, hogy ezek ugyanazok a hajszálak, melyeket annak idején oda kellett adnia a fekete úrnak, amikor ez tőle éjjel elment. A vizsgálat megállapította a teljes ha­sonlatosságot a kétféle haj között. A bíró azonnal kivágatta a hajszálakat a lépcsőről, a terem szögletében tüzet gyújtottak és elégették a leány haját is, és a lépcsőről eredő hajat is. Franciska azonban még most sem nyugodott meg teljesen, »az ördög még mindig kínozta őt«. Miután Morei bíró Bellet királyi ügyésszel tanácskozott, megparancsolta, hogy a nő hajzatát borotválják le egész testén, különösen a hóna alatt és a szeméremrészein. A sebész megint szabadkozott, Franciska is vonakodott, sírni kezdett, s azt kérte, hogyha már meg kell ennek történnie, úgy valamely nőszemély borotválja le. A bíró azonban megismételte a sebésznek adott utasítást, s büntetéssel fenyegette meg és elrendelte, hogy a nő hóna alatt le kell borotválni a hajzatot. Mikor Franciska hozzá kezdett fűzője levetéséhez és a további vetkőzéshez, valami megfogta a kezét, hátra döntötte és háton gyorsan a szögletben még égő tűzhöz húzta, ámbár senkit sem lehetett látni, aki őt húzná. A jelenlevők mind, különösen a katonák, azonnal a leányra ve­tették magukat, elkapták és lábánál fogva kihúzták a tüzből; a pap megint szentelt vizet hintett, exorcizált és szavakkal idézte az ördögöt. A bíró újból megparancsolta, hogy a hónaljszőrt borotválják le, s ezt a sebész ezúttal sze­rencsésen le is borotválta. A hónaljszőrzet leborotválása után végre minden megváltozott. Franciska arról kezdett beszélni, hogy most már könnyebben érzi magát, nyugodtan ült, a bíró pedig ennek figyelembe vételével elengedte a szeméremrészek leborot- válását. A leány térdre borult, a keresztre pillantva, összekulcsolta kezét; fenn­hangon kérte Istent, hogy bocsássa meg bűneit, kijelentette, hogy lemond az ördögről és egészen megadja magát Istennek, könyörög hozzá, hogy fogadja vissza és hallgassa meg őt; bevallotta azt is, hogy minden esetben, mikor borot­válták, az ördög teljes erővel ütötte őt; megmutatta a verés nyomait, a két ke­zén és a fején levő kék foltokat és duzzanatokat. Franciskát most a templomba kísérték, itt meggyónt és szeptember 3. napján szerencsésen magához vette az Oltári Szentséget, a legnyugodtabban, minden akadály nélkül. Elbeszélte most, hogy attól a pillanattól fogva, hogy haját leborotválták és kivágták és elégették a lépcsőn lévő hajat, az ördögnek nincs többé hatalma felette. Biztonság kedvéért a nőt még egy egész hónapra a templomban helyezték el és itt lakott őrizet alatt: minden nap misét hallgatott és az Oltári Szentség elé járult. Aztán ennek az időnek leteltével szabadon bocsátották. Még sok háznál szolgált, egészen egészséges volt, az ördög pedig többé nem látogatta meg. 1 raneiska, már egészségesen, az egyik gyóntatónak elmondta, hogy annak az ördögnek, amely őt megszállotta, »Barabás« volt a neve. Ha most a Fontaine Franciskánál fellépett minden tünetet sorjában akarnók mérlegelni és orvosilag megmagyarázni, kétségtelenül nehézségekre akadnánk. Az okmányt több mint 300 év előtt olyan emberek írták, akik nem szokták meg azt a pontosságot, amelyet ma az események tudományos leírásánál meg­követelünk. Az akkori emberek bizonyára őszintén írták le mindazt, amit láttak, de természetesen nem tudták magukat függetleníteni a subjectivismustól. 1 ranciskának, úgy látszik, olyan jellemvonásai voltak, amilyenek a médiumok- nál fordulnak elő. A metapsychika szempontjából analógiát lehetne keresni a spiritisták ülései és az augusztus 31-én, a teremben lefolyt esti jelenet között. V ^oharnszerü hánykolódás a padlón sokban emlékeztet a hysteriás rohamokra. Különösen pedig egészen hysteriás jellegű a felső végtagnak nagyfokú merev­sége, úgyhogy semmi emberi erővel nem lehetett azt behajlítani. Hasonló tünet 1 ranciskának öngyilkossági kísérlete is: beleugrott a kútba, de úgy, hogy a kút peremén fennakadt és mélyebbre nem esett. A leírt eseményt a freudismus segítségével lehet értelmezni. A nemi élmény a Kat°nával volt az a kínos conflictus, amely mint sértés hatott. Az öntudatban ellojt\a, öntudat alatti állapotba süllyedt és az indulat conversioja révén testi es elmebeli zavarokká alakult át. A hajadonban felébresztett nemi ösztön álmokat és hallucinatiókat idézett fel. Kialakult az az erősen érzelmileg színezett comp­lexum, amely a hajadonban szunnyadó mediumos erőket mozgósította. A bírósági taigjalás a complexum feloldásához vezetett. A bíróság előtt tett részletes

Next

/
Oldalképek
Tartalom