Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
243 vallomásnak ugyänaz volt az erecímenyé, mint a részletes psychoanalysisnak, a a hajzat leborotválása pedig feloldotta az utolsó kórokozó complexumot és a psyehoneurosis teljes gyógyulását okozta. 1 c) Az Orsolya-rendi Johanna nővér kortörténete 1627—1665. és a louduni kolostorban (1632—1639) észlelt ördöngösségi járvány története. (1) De Belcier kisasszony, másként Johanna nővér ördöngösségének története, szokatlan stigmái, valamint csodás inge oly híres volt a XVII. században, hogy minderről igen sok részlet maradt fenn annál is inkább, mert ennek az eseménynek Grandier abbé esett áldozatul, az 1634. évben máglyán élve meg- égettetvén, pedig ő a maga idejében szintén híres személyiség volt. Johanna nővér az Orsolya-nővérek louduni"1 kolostorának volt a fejedelemasszonya. Az egész történet részletei, melyeket alább ismertetünk, főleg Johanna nővérnek a tours-i városi könnyvtárban, kéziratban őrzött terjedelmes önéletrajzából valók; ezt ő elöljáróinak megbízásából »Isten nagyobb dicsőségére« írta. Ezt az okmányt más kútforrásokkal együtt, az 1886. évben hozták nyilvánosságra'1 Johanna nővér az 1602. évben született, a jómódú de Belcier bárói családból. Gyermekkorától fogva feltűnt különös, szeszélyes és ingatag természetével. Szép volt, de mindig gyengélkedő és vérszegény. Szerette, ha megcsodálták. Tízéves korában kolostorba adták tanulni s itt öt évig tartózkodott. Annyi »rossz hajlama« volt, hogy végül is visszaküldték szüleihez, ezek pedig nem fukarkodtak vele szemben »sem jó tanácsokkal, sem szigorú intésekkel.« De ez alig segített valamit. Csakhamar végleg kolostorba vonult, ámbátor nem tanúsított igazi hivatottságot erre az életmódra. Ekkoriban két fiútestvérét és két nőtestvérét vesztette el és szüleinek egyetlen leánygyermeke maradt. Ezek igyekeztek őt otthon tartani, de hiába. Az 1623. évben szerzetesi fogadalmat tett. Nővértársaival szemben végtelenül kellemetlenül viselkedett: képzelődő, hiú, e mellett hamis és ravasz volt. Midőn valamit el akart érni, tettetéshez, ármánykodáshoz fordult, erőszakoskodott. Számolván azzal a lehetőséggel, hogy a kolostor főnöknője lesz, egész éven át kitűnően betöltötte az öregebbek iránt előzékeny, társairól gondoskodó, engedelmes, jámbor apáca szerepét. Mikor ilyen módon 25 éves korában valóban fejedelemasszonya lett a louduni kolostornak, csakhamar ismét szabad folyást engedett hajlamainak és szeszélyeinek. A helyett, hogy az imádkozásra gondolt volna, legszívesebben világi ügyekkel törődött; egész napokat töltött a parlatoriumban ülve és élvezte a városi pletykákat. 1 A psychoanalysissel nem ritkán más esetekben is meg lehet magyarázni az ördöngösségi állapotokat. Lásd Freud Sigm: Eine Teufelsneurose im XVII. Jahrh. 1924. 2 Loudun a Párizs és Bordeaux közti út felében fekszik. 3 Bibi. diából., 1886., Soeur Jeanne des Anges, supérieure des Ursulines de Loudun. Autobiographie d’une hystérique possédée. (1) Egyes egyházi személyek tévedéseit, hibáit vagy kóros tüneteit, avagy egyes helyi eljárásokat és intézkedéseket nem szabad a katholikus egyház rovására írni és az egyház tanításával, amely isteni eredetű, azonosítani, mert az egyház tanítása, véleményem szerint, a szeretetben culminál. Különösen az alább ismertetendő kóros jelenségeket, lelki abnormításokat és lelki járványokat nem szabad az egyháznak tulajdonítani. Az egyéni tévedések a régmúlt századok hiányos ismereteiből, tudatlanságából erednek. Az egyház tiltakozott ellenük, de szava, sajnos, a pusztában elhangzó szózat volt. Ma már, hála Isten, egészen más, egészséges a helyzet. Ezért senkinek sem kell szégyenkeznie a múlt századok tévelygései miatt. Mindamellett félreértések és neheztelések elkerülésére mégis kihagytam a Charcot-Bourneville-Szumowski féle kortörténetek fordításából azokat a részleteket és kitételeket, melyek talán túlságosan realistikusak avagy talán árnyékot vethetnének a kortörténetekben szereplő egyének erkölcsiségére. Különben is, az erkölcsiséget illetően az orvosok embertársaikkal szemben sokkal elnézőbbek és megértőbbek, mint mások, mert akiket mások talán bűnözőknek tartanak, azokat az orvosok gyakran csak sajnálatra méltó betegeknek minősítik és felmentésüket kérik a bíróságtól. Mindez nem vonatkozik a magyarországi viszonyokra, mert a derék magyar (katolikus, ill. protestáns) papság, valamint magyar szerzetes rendjeink mindig kitűntek és a jelenben is kitűnnek (hazafiasságukon stb. kívül) egészséges hajlamaikkal, magyaros józanságukkal és integer életükkel. 16*
