Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
232 Grandier nevű pap, akit élve megégettek. Az 1642—1647. évek folyamán Louviers-ben az Erzsébet-rendi nővérek kolostorában harapózott el ilyen járvány, amellyel kapcsolatban Bavent Magdolna nővért boszorkánysággal vádolták meg, bebörtönözték, bilincsbe verték és kínvallatásnak vetették alá, Pieard atya tetemét pedig exhumálták és szemétdombra dobták, egy Boullé nevű papot Pieard atya rothadó teteméhez kötöttek és mint boszorkánymestert élve megégettek. Az 1658—1663. években Auxonne-ban, az Orsolya-nővérek zárdájában uralkodott az ördöngösségi járvány, bár nagyobb áldozatok nélkül. Nyilvánvaló, hogy e között a három járvány között, amely egész Franciaországban elhíresült, az utánzási ingerben rejlő oki összefüggés volt. A boszorkányság ügyében az auxonne-i kolostorban megindított vizsgálat kiderítette, hogy e kolostor Orsolya-nővéreinek birtokában volt a louduni Orsolya-nővérek húsz és egynéhány év előtti történetének a leírása. A legmagasabb francia egyházi méltóságok, sőt még a királyi udvar is érdeklődött az események menete iránt. Maga XIII. Lajos megtekintette és megcsodálta a louduni Johanna nővér szokatlan stigmáit; Johanna nővérnek kezein hosszú ideig látni lehetett ezeket a tisztán kiírt szent neveket: Marie, Joseph, Fran- gois. XIV. Lajos szerencsés világrajövetele Johanna nővér csodálatos ingének az anyakirályné hasára helyezése után következett be. XIV. Lajos többször érdeklődött az auxonne-i ördöngös apácák ügye iránt. És épen XIV. Lajos volt az, aki valamennyi uralkodó közül leginkább hozzájárult az ördöngösségi járványok lecsillapulásához; hiszen épen ő szüntette meg Franciaországban a boszorkánypereket, nevezetesen az ő minisztere, Colbert az 1672. évben határozottan megtiltotta ilyen perek megindítását. (1) A néha kriminalitásba átcsapó emberi gyarlóság többször fontos tényező volt a boszorkány-ügyekben és az ördöngösség létrejöttében. Fentebb beszéltünk azokról, akik boszorkányság miatt elítélt emberek vagyonára vágytak. További, a boszorkányság és ördöngösség történetében igen gyakran szereplő indítékok a sexualis indí- t ó oko k. Ezek a louduni és auxonne-i járvány esetében nyilvánultak meg teljes erővel. Az bizonyos, hogy mikor fiatal, zárdában nevelt, naiv, tapasztalatlan leányok fiatal papoknak gyónnak, vagy mikor fiatal apácákat fiatal papoknak, mint kolostori »lelkiismereti igazgatóknak« lelki irányítására bíznak, a dolog bizony nem egyszer annyi mint — emberileg fogva fel a dolgot —, a tűzzel játszani. Az esetek óriási többségében bizonyára nem támad tűz. Azonban még tűzvészekről is tud a történelem. Ilyenkor pedig, a legkisebb ellenállást tanúsító, legjártabb irányban haladva, az emberek akkoriban mindent a legszívesebben a rossz szellem természetfeletti hatására vezettek vissza.1 A fentebb említett különféle okok és indítékok mellett, amelyek a ' prténelem folyamán az ördöngösség és a boszorkányság fogalmának létrejöttéhez hozzájárultak, kimagaslik egy általános, kialakulásában a tudomány története szempontjából legfontosabb ok, nevezetesen az, hogy tévés orvo s-t érmés zettudományi elmélet rejlett az emberek lelki világáoan. Ma nekünk, az exakt tudományok neveltjeinek nem fér a lejünkbe, hogy valaki és még hozzá aránylag nem is olyan régen, azt hitte, hogy összefüggés lehetséges a vizeletnek lyukba ürítése és a jégeső 1 Michelet, 236—266. (1) Magyarországon Mária Terézia királynő 1766-ban adott ki egy rendeletet a boszorkányüldözések megszűntetésére (L, I. 776—796. lapon az 575. pont).
