Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
174 A XIV. század első felében az a nézet alakul ki, bogy egyetem- alapításhoz a pápának kell az engedélyt megadnia és a teljes egyetem négy karból: jogtudományi, hittudományi, orvostudományi és szabad művészeti karból áll. A szabad művészetek kara, vagy az »artisták« kara (facultas artium liberalium, facultas artistarum) a már ismert trivium és quadrivium körébe tartozó tudományokkal foglalkozott és nagyjában megfelelt a mai bölcsészettudományi karnak. De csak nagyjában, mert a négy kar közül ez volt a legalsó kar, amelyen mindenkinek keresztül kellett mennie, aki aztán jogot, orvostudományt vagy hittant szándékozott tanulni. Minthogy ezenkívül a fiúk nagyon korán léptek az artista karba, gyakran 14—15 éves korukban, sőt még fiatalabban is, ez a kar nagyjában a mai középiskolához hasonlított. 74. ábra. Egyetemi előadás. (Laurentius de Voltolina művész XIV. századbeli rajza nyomén. Berlin. Rézkarcgyüjtemény. Ciba-Zeitschrift.) A középkori egyetemeknek nem »egyetem« (universitas) volt a nevük, hanem ellentétben az akkori szakiskolákkal (studium particulare) studium generale nevet viselték. Ez a »generale« jelző azt a felfogást fejezte ki, hogy az iskola minden tudományt felölel, valamint azt is, * 250 mert ez nemcsak szabad művészeti és törvényi, hanem orvosi osztállyal is birt« (L. I. 127. lap, 250. pont; Toldp Ferenc: A magyar irodalom története, II. kiadás, 1852. I. kötet, 71. lap); ezen a káptalani iskolán 1325-ben egy János nevű honti főesperes volt a »doctor medicinae«, az orvosi tudományok tanára (W. III. 170—171. lap, L. I. 127. lap, 250. p.). Egy pápai bulla szerint az 1399. évben még volt ezen a főiskolán »Magister in medicina« (M. III., a 72—73. lapon 247. pont). Ez a főiskola a XV. században már nem állott fenn (L. I. 127. lap, 250. p.). A veszprémi káptalan mellett is működött »mióta a katholikus hit az országban meggyökeresedni kezdett« egy káptalani iskola, melyet, úgy látszik, III. Béla királyunk (uralkodott 1173—1196) emelt egyetem rangjára (Ábel: Egyetemeink a középkorban, Budapest, 1881. év 3—4. lap); erről a főiskoláról IV. László királyunk (élt 1262—1290, uralkodott 1272—1290) 1276. évi rendelete azt mondja, hogy a párizsihoz hasonlított (prout Parisiis in Francia), —- pedig a párizsi Sorbonne ekkor már híres és előkelő tudományos intézmény volt; a veszprémi főiskola azonban nem volt studium generale, mert nem volt orvostudományi kara, ellenben 15 »doctor« tanította és művelte a jogtudományt (Nékám Lajos: Magyar- ország kultúrtörekvései, Budapest, 1935. év, 34. és 35. lap); ez a főiskola még a
