Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
175 hogy bizonyos általános előjogai vannak, ú. m. általánosan, nemzetközileg elismert rangok adományozásának a joga, a mindenütt szabad tanítási jog stb. Az »universitas« szó a középkori egyetemeken annyit jelentett, mint »összesség« és csak birtokos jelzővel használták, pl. universitas magistrorum et scholarium vagy universitas medicorum tam doctorum quam discipulorum, mintegy annak a testületnek a megjelölésére, amelyet a magisterek, doctorok és scholarisok alkottak.1 1 Néha azt is mondták, hogy universitas studii, pl. universitas studii Craco- viensis, amiből idővel az »universitas« rövid elnevezés keletkezett az egész iskola megjelölésére. A régi krakói egyetem gyakran az »Academia« nevet is viselte. 3000 XIII. században elpusztult, »mikor a rabló oligarchák egyike, Csák Péter nádor személyes bosszúból feldúlta, kifosztotta ezt az iskolát és 64 alkalmazottját legyilkoltatta (1276), IV. László király rendelete szerint tömérdek okmány, 50.000 márka értékű kincs és műtárgy, kehely, tömjénező, misemondó ruha, szőnyeg, palást és egy egész szobára való, a tudomány minden ágához tartozó, 3000 márka értékű könyvtár ment tönkre!« (Nékám Lajos: Magyarország kultur- törekvései, Budapest, 1935. év, 34. és 36. lap). Az 1367. évben Nagy Lajos királyunk (élt 1324—1382., uraik. 1342—1382.) Pécsett alapított egyetemet, mint Ábel írja, valószínűleg azért, hogy betöltse a veszprémi egyetem megszűnése által támadt hézagot; V. Orbán pápa 1367-ben .Avignonban kelt bullájával jóváhagyta a pécsi egyetem félállítását. A pécsi egyetem talán már Mátyás király idejében nem állott fenn (M. III. 96. lap, 369. pont); Linzbauer szerint ellenben még »in annum 1547. celebris« volt (L. I. 126. lap, 250. pont). Zsigmond királyunk (élt 1368—1437, uraik. 1385—1437) '1388-ban Óbudán alapított egyetemet, melyet IX. Bonifác pápa 1389-ben erősített meg; ennek az egyetemnek orvostanára Colstein (vagy Clostein) Simon volt; állítólag a konstanzi zsinaton is képviseltette magát 1413-ban; ez az egyetem a XV. században még később is működött; Szilágyi Mihálynak, Magyarország kormányzójának 1458. évi rendelete még a vámok és tizedek fizetése alól is felmentette ennek és a többi tanintézetnek (lyceum) hallgatóit, amint ez a Pázmány-Egyetem ünnepélyes alapítóleveléből (diploma inaugurale) kiderül: »Scholares immunes a Teloniis et Decimis, prout vetus Regni consuetudo requirit, adinstar Sacerdotum et Nobilium« (W. III. 57. és 173; L. I. 110. lap, 202. és 126. lap, 250. pont; Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban, Budapest, 1881. év, 19. lap). Mátyás király (élt 1440—1490, uraik. 1458—1490) először 1465-ben Pozsonyban alapított egyetemet (Academia lstropolitana), melyet a bolognai egyetem mintájára rendeztek be; alapítását II. Pál pápa hagyta jóvá; 1467-ben kezdték meg a tanítást; ezen az egyetemen Thüringer (vagy Förchlinger avagy Vörchinger) Péter »doctor artium et medicinae« tanította az orvostant; itt működött Mátyás királynak egyik udvari csillagásza és orvosa, a lengyelországi Olkusz (Ilkusch) községből származó és alább még említendő Bylica Márton (szül. 1433 és 1438 között, megh. 1494?) is, aki azonban orvos létére ezen az egyetemen nem az orvostant, hanem a szabad művészeteket és a hittudományt adta elő. Ez az egyetem már 1472-ben megszűnt. Vámossy István írja (V. 12. lap), hogy ennek az »akadémiának« épülete, a későbbi ú. n. Münzhaus, 1901-ben még fennállott Pozsonyban a Ventur-utcában. Mátyás király utóbb, 1475-ben Budán is alapított egyetemet, melyet azonban nem fejeztek be; »A budai vár alján éjszak felé volt ezen nem annyira ház, mint város építendő, melyben negyvenezer deák, a caneellár, tanárok és mesterek lakásai, élelmező házak, kórház, orvosok és gyógyszertár... s a t. együtt leendettek... A roppant épület, melynek alapfalai még a XVI. század második felében láthatók voltak, félben maradt... s vele az egyetem e részénék életbe léptetése is; a másik rész, melyben a bölcsészet és hittudományok taníttattak, valamivel 1480. előtt lépett életbe... Tanárai közül Mátyás idejéből... a lengyel eredetű Ilkusi Márton orvos doctor és budai plébános neveit ismerjük, mely utóbbi, mint jeles astrolog a király különötT kedvence a humaniorákát tanította« L. I. 127. lap, 250. pont); Ábel szerint (Egyetemeink a középkorban, Budapest, 1881. év, 45. lap.) az utolsó adat ezen egyetem létezéséről az 1493. évből ered, amikor II. Ulászló még törődött a tudományokkal. (Olkuszi Bylica Mártonra vonatkozólag: W. II. 126—128. lap, Birkenmajer Ludwik: Marcin Bylica z Olkusza, Krakow, 1893. stb.).
