Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
Ill Filozofja grecka. 1925. Puschmann, Neuburger u. Pagel. Handbuch der Geschichte der Medizin. 1. Bd. 1902. Jakubanis H. Empedoklj, fiijoszof, wracs i csarodiej (oroszul), (Empedokles, a bölcsész, orvos és bűvész). 1906. Univierszitietszkija Izvesztja Univ. Kijovszkiego. Zielinski T. Historja kultury anticznej (Az antik művelődés története). II. köt. 1920. Reymond A. Histoire des sciences exactes ec naturelles dans l’antiquité gréco- romaine. 1924. Zaremba W. Kult Askiepiosa i po/yczone z nim wykonywanie sztuki lekarskiej w Grecji starozytnej (Az Asklepios-kuitusz és a vele együtt művelt orvosi művészet az ókori Görögországban). Nowiny Lekarskie, 1892. Zaremba W. Stano- wisko lekarskiego stanu w Rzymie starozytnym wobec nauki, spoleeze/ístwa i pa/ístwa (Az orvosi rend viszonya a tudományhoz, a társadalomhoz és az államhoz az ókori Rómában). Now. Lek. 1893. Sudhoff K. Kos und Knidos. 1927. Sack A. Hippok- rates, eine Auslese seiner Gedanken über den gesunden und kranken Menschen und über die Heilkunst, 1927. Holländer E. Plastik und Medizin. 1912. Lecéne P. L’évolution de la Chirurgie. 1923. Meyer-Steineg T. Ein l ag im Leben des Galen.1913. Meyer-Steineg T. Chirurgische Instrumente des Altertums. 1912. Meyer-Steineg T. Kranken-Anstalten im griechisch-römischen Altertum. Zembrzuski L. Shiiba zdrowia w wojskach staroiytnego swiata (Egészségügyi szolgálat az ókori világ hadseregeiben). Warszawa. 1926. Baur Marguerite. Recherche sur l’histoire de l’anesthésie. Janus. 1927. Heiberg J. L. Geisteskrankheiten im klassischen Altentum. Alig. Zeitschrift f. Psychiatrie, 86. Bd. 1927.
