Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
103 romjai és alapzatai csodálatba ejtik a mai orvost. Traianus utóda, Hadrianus minden törekvését a birodalom jó rendjének a megszilárdítására fordította: személyesen beutazta sorjában a tartományokat, Ázsiától és Egyiptomtól Galliáig és Britanniáig s mindenütt szép palotákat építtetett a városokban. Utazása 11 évig tartott. Röviddel utóbb Marcus Aurelius és uralkodó-társa, Lucius Verus idejében érkezett Galenos Rómába. Sajnos, a római birodalom arany korszaka Marcus Aureliusnak a 180. évben bekövetkezett halálával véget ért. Fia, Galenosnak neveltje, Commodus, nem haladt azon az úton, amelyen egykor Aristotelesnek neveltje, Makedoniai Sándor, hanem a markomannokkal békét kötött, közülük sokat befogadott a római hadseregbe és Rómába sietett, hogy élvezze az életet és elmerüljön a kicsapongásokban. Azután a császárság legzavarosabb évei következnek, úgyhogy néhány évtizeddel később már 19 császár uralkodik egyidejűleg a római birodalomban. (1) De hogy milyen nagy volt a római birodalom anyagi és kulturális hatalma, arról az tanúskodik, hogy mindjárt a következő időszakban, midőn (a 410. évben) a barbárok először hódították meg és fosztották ki Róma városát, akkor körülbelül másfél ezer palotát, több mint 40.000 házat, 424 templomot, 29 könyvtárt, 8 circust — amelyek közül a Circus Maximus 400.000 nézőt fogadott be, — 16 nyilvános fürdőt találtak a városban; a fürdők közül a Thermae Diocletiani 3.000 márványkáddal rendelkezett. A római császárság anyagi erejének és szervező képességének kifejezője és mintegy visszatükröződése az egész Galenos-féle orvostan, amely felállította az anyagi szempontból legteljesebb és legtökéletesebb ókori orvosi rendszert és iskolát: előtte még egy orvosi tan sem rendelkezett a megokolt hatású anyagi szerek oly gazdag gyűjteményével és oly sokféle gyógyító és rendelő móddal; egyikben sem írták le olyan híven a test szerkezetének anyagi részét, a sebészeti művészet pedig még sohasem állott olyan magas színvonalon, mint az ő korában. Kétségtelen, hogy az ő korában az orvostudomány teljesítőképessége már igen nagy volt, a legnagyobb az ókorban. Az ebből a korból való orvosi ismeretek között a mai orvos leginkább megérzi a ehe m iának és ezzel a tudománnyal kapcsolatos többi ismereteknek hiányát. Ezért az ókoriak örökké a minőségek tévtanának útvesztőjében tévelyegtek. Rómában a chemia alig jutott előbbre, mint hajdan Egyiptomban. Még leginkább a természetben készen található vegyületeket ismerték, t. i. az ásványokat. Nagyban gyártottak illatszereket, festékeket, kétség- 1 (1) Ebben az időben virágzó római gyarmat volt Aquincumban, amelynek romjai ma is láthatók Óbudán. Itt különböző egészségügyi intézmények és római katonaorvosok is működtek; Weszprémi (W. III., 442. lapon és a mellékletben) közli ez utóbbiaknak Aquincumban talált sírkövein lévő feliratokat. Korbuly György beható tanulmány tárgyává tette az aquincumi orvosi emlékeket. E szerint újabb vizsgálatok kiderítették, hogy Aquincumnak virágzása idején mintegy 60.000 lakosa volt; ezek a vizet nem a Dunából merítették, hanem forrásvizet használtak, melyet a Római Fürdő tájáról szállítottak Aquincumba pillérekre épített vízvezetéki csövekben; ezeknek maradványai ma is megvannak. Igen sok katonaság állomásozott Aquincumban. Katonai valetudinarium és nagyszerű fűtőberendezéssel bíró katonai fürdő is volt ott. 2 polgári, 6 katonaorvosnak és egy katonai állatorvosnak síremlékére, illetőleg sírjára bukkantak ott; két orvosi sírban orvost műszereket is találtak. Aesculapius és leánya, Hygieia istennő nagy tiszteletnek örvendtek úgy Aquincumban, mint más pannoniai városokban. A ránkmaradt római orvosi emlékeket részint a Magyar Nemzeti Múzeumban, részint az aquincumi Római Múzeumban vagy más hazai múzeumokban őrzik (Korbuly György/ Aquincum orvosi emlékei, Orvosképzés, 1934. márciusi különlüzet).
