Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
94 mes is van. Művei közül igen sok elveszett, egy részük még Galenos életében ment veszendőbe, annak a templomnak a leégésekor, amelyben az ő kéziratait őrizte. Minthogy már Galenos életében kezdtek idegen műveket csúsztatni az ő neve alá, Galenos megírta " tcsqI zwv iőíwv ßißUwv azaz »A saját müveiről« c. dolgozatát. Ez fennmaradt és mint az ő írói működéséről szóló legbiztosabb ismertetés, mérhetetlenül becses. De különben Galenos még ezután is írt, úgy hogy ez a mű nem öleli fel minden művét. Maga mondja, hogy 125 nem orvosi művet írt: ezek között 115 bölcsészeti mű volt, a többi mathematikai, grammatikai és egyéb tárgyú. Ma alig néhány bölcsészeti művének vagyunk a birtokában. Kétségtelenül eredeti orvosi műve több mint 80 maradt fenn, kétes tíz és egynéhány (nem véve számításba a hamisítottakat, melyekből sok van); ezenkívül fennmaradtak magyarázatai Hippokrates műveihez és különböző töredékek. Ga/enosnak sok orvosi műve elveszett, sok valószínűleg még szunnyad a könyvtárak és levéltárak porleple alatt, főleg arab és héber fordításokban, azonfelül bizonyára még sok tudományos kincset rejtegetnek a kisázsiai és egyiptomi romok is.1 Galenos írásai közül a legfontosabbak a következők: A sectákról, jzezdők részére, A legjobb sectár ól, A legjobb orvos egyszersmind bölcsész — propedeutikus, orvosbölcseleti és deontologiai tartalmú művek. A többiek közül: Az emberi test részeinek használatáról — terjedelmes bonctani és élettani mű; A gyógyítás módszere — terjedelmes gyakorlati mű, amely később a Megatechne rövid címet kapta, ellentétben Az orvosi művészetről szóló kisebb művet, melyet Mikroteehnenek neveznek; továbbá A vérmérsékletről, A természetes erőkről, Az egészség megóvásáról (vyiHvá) stb. Maga Galenos igen nagyra becsülte saját írói munkásságát. Hippo- kratesszel hasonlította össze magát, amennyiben Hippokrates — Galenos véleménye szerint — kijelölte az utat az orvostudomány számára, ő pedig, Galenos, kiegyenítette és járhatóvá tette, amint Traianus császár kiegyenítette és járhatóvá tette a római birodalomban a közlekedési utakat. Az, ami Galenos alkotásaiból fennmaradt, a sok hézag és hiányosság mellett is, terjedelménél fogva oly tekintélyes, hogy manapság egy ember élete nem volna elegendő ahhoz, hogy mindazt átolvassa, kellően megismerje és megbírálja. Galenos műveinek igen sok kéziratát, valamint nyomtatott kiadását őrzik mainap is a könyvtárak. Ennek oka nemcsak működésének méreteiben rejlik, hanem abban is, hogy a történelemben nem volt más olyan író, akinek annyi ideig, oly sok feltétlen híve lett volna, mint neki. Galenos ebből a szempontból túlszárnyalta még Ptole- maiost is, ennek geocentrikus rendszerével. Óriási sikereit Galenos részint az utána következő kor hangulatának (amiről alább lesz szó) köszönheti, részint a művei értékének, és annak a viszonynak, amely a tőle előadott tan és az elődök s kortársak tanítása között fennállott. Galenos tudatosan arra törekszik, hogy véget vessen az orvoslás terén elhatalmasodott viszályoknak és a gyógyászatból exact tudományt alkosson. A legjobb okoskodásnak az Euklides- féle geometriai okoskodást tartja és midőn azt állítja, hogy a legjobb orvos egyszersmind bölcsész, olyan orvosra gondol, aki mathematikai kiképzésben részesül és arra törekszik, hogy az orvostudományban épúgy gondolkozzék, mint Euklides a geometriában. 1 Nemrégiben (1929.) Meyerhof közölt arab fordítás alapján ismeretlen töredékeket Galenos önéletrajzából.