Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
92 óriási pusztítást végzett a római birodalomban. Lehetséges, hogy a fiatal orvos nem akarta próbára tenni ügyességét azon a téren, amelyen az akkori orvostudomány teljesen tehetetlen volt. Nagysokára ért csak vissza szülővárosába, mert útközben sok városban megállott tudásának szélesbítésére. Campaniában felkereste a nagyszerű éghajlatáról és igen jó tejéről híres Tabiae1 nevű gyógyhelyet. Kyprosban megnézte a rézbányákat és innen fémes gyógyszerkészletet vitt magával, a Holt-tengeren aszfaltot gyűjtött, Phoeniciában idevaló és indiai gyökereket vásárolt. Galenos Pergamonban csak rövid ideig maradt, mert időközben a 57. ábra. Angliában talált római sebészeti műszerek. (London British Museum, Roman Britain Department.) római császári udvarban a figyelem a jeles orvosra terelődött és mindkét császár, Marcus Aurelius és Lucius Verus Aquileiából, ahol a marko- mannok ellen háborúra készültek, írásban hívták őt meg magukhoz. Galenos elfogadta a meghívást, de lassan, megfontoltan, nem sietve tért vissza. Ez alkalommal Makedonián át vette útját és Aquileiába csak az 168 9. év telén érkezett meg. A járvány újabb kitörése azonban megtizedelte a katonaságot s a város elhagyására kényszerítette a császárokat. Ezalatt útban Róma felé, Verus császár a járvány áldozatául esett. Marcus Aurelius pedig Galenost, aki őt Rómába kísérte, a hadsereggel együtt magával akarta vinni a markomannok ellen. Galenos azonban hivatkozván egy álmára, amelyben Asklepios jelent meg előtte, meg tudta győzni a császárt arról, hogy jobb lesz, ha ő (Galenos) Rómában marad és magára vállalja a császár fiának, a fiatal Commodusnak orvosi 1 Sorrento és Nápoly között, a Vezúvtól délre.
