Szakcikk gyűjtemény
Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról
— 14 — az apszisvonal a napéj-egyenlőségi pontokkal együtt 21,000 év alatt az egész földpályán fut körük Hogy az itt érintett tények és időszakos változások a föld éghajlati viszonyaira nagy befolyást gyakorolnak, azt könnyen beláthatjuk. Az excentricitás s a föld tengely hajlásúnak változása okvetlenül megváltoztatja a meleg eloszlását s módosítja a forró, mérsékelt és hideg földövök határait. Különösen az apszisvonal s a napély- egyenlőségi pontok helyváltoztatása nagy különbséget okoz az éjszaki és déli rfélgömb hőmérséklete között. Az éjszaki félgömbön a téli félév most akkor van, mikor a föld a földpálya kisebbik felét futja meg a napközeiben, a nyári félév pedig akkor, mikor a föld a pálya nagyobbik felén a naptávolban kering. Ebből következik, hogy nálunk a tavasz és nyár 186 napig és 12 óráig, az ősz és tél pedig 178 napig és 18 óráig tart, tehát az éjszaki félgömbön a meleg félév majdnem 8 nappal hosszabb mint a hideg félév. Ámde körülbelül 9000 év múlva máskép lesz a dolog; akkor t. i. az éjszaki félgömbön, tehát nálunk is, a tavasz és nyár együttvéve majdnem 8 nappal rövidebb lesz mint az ősz és tél, vagyis akkor az éjszaki félgömbön oly viszonyok lesznek, mint most a déli félgömböu vannak. Az említett koszmikus változások időszakosak s az időszakok rövid emberi életünkhöz, sőt az emberi-nem ismeretes történelméhez képest igen hosszuk. Tudományos megfigyeléseink még csak nehány évtizedre vonatkoznak ; föl kell tennünk, hogy a koszmikus változásokkal a megfelelő éghajlati változások földünkön karöltve jártak, de megfigyelésekkel számba még nem vehettük. Vannak azonban még más körülmények, melyek hihetőleg szintén befolyást gyakorolnak földünk éghajlati viszonyaira. Ide tartoznak egyebek között a napon mutatkozó sötét foltok. Nem tudjuk még, hogy voltaképen mikezek a napfoltok, micsoda folyamatok okozzák
