Szakcikk gyűjtemény
Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról
— 13 — Most az excentricitás körülbelül 333,500 mfldet tesz, tehát a földnek a Naptól való legkisebb ós legnagyobb távolsága között a különbség 667,000 mfld. Mintegy 30 ezer év előtt az excentricitás 1.550,000 mfldet tett s igy a föld az egyik évszakban 3.110,000 mflddel esett közelebb a Naphoz mint az ellenkező évszakban. Mostanában az excentricitás fogy, azaz a pálya mindinkább a kör alakjához közeledik; körülbelől 18,000 esztendő múlva az excentricitás a minimumát fogja elérni, azután megint növekedni fog körülbelől 50,000 évig, a mikor a maximumát fogja elérni. A föld tengelyének hajlása a földpálya síkjára sem változatlan, az most kerek számmal 67 foknyi szögletet képez, s évenként fogy, még pedig 47 századrésznyi másodperczczel, tehát száz év alatt 47 egész másod- perczczel. Az egész változás a tengely hajlásában 6 fokot tesz. — A földpálya nagy tengelye, az ap sz i s v o- nal is megváltoztatja állását, t. i nyugatról keletre mozog s évenkint 11.3 ivmásodperczet halad. Végül azon pontok, melyeken a világegyenlitő és földpálya egymást szegik, vagyis a tavaszi és őszpontok szintén mozogni látszanak, még pedig visszásán, azaz keletről nyugotra évenként 50.„ ivmásodperczet haladnak, úgy hogy 25,800 esztendő alatt az egész pályán köröskörül járnak. A tavaszpont ezelőtt 2300 esztendővel a Kosjegygyel esett össze, most pedig már a Halak jegyéhez közeledik. Mivelhogy a földpálya nagytengelye nyugatról keletre halad évenkint 11.3 másodperczczel, a tavasz- és őszpontok pedig épen ellenkező irányban 50.2 másodperczczel mozognak, azért az apszisvonal azon végpontja, melyet peri- heliumnak, napközeinek nevezünk, évenkint 61.5 másodperczczel a tavasziponthoz, az apszisvonal másik végpontja pedig, t. i. az a p h e 1 i um vagyis naptávol ugyanannyi másodperczczel az öszponthoz közeledik, úgy hogy
