Szakcikk gyűjtemény

Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról

— 4

ülünk, akár künn a szabadban mozgunk : az idő befolyá sát mindig érezzük. Mikor útra készülünk, még inkábt kérdezzük, hogy milyen lesz az idő ; ki a barométert éi thermometert, ki a kéményből felszálló füstöt nézegeti vagy ha hegyes vidéken lakik, az időt jelző hegyet vizs- gálgatja, ha pedig újságot járat, a félhivatalos időjóslatokat is olvasgatja. így tehát minden egyes embernek sok baja van az idővel, s igen gyakran panaszkodik ellene.

Hát még a gazda ember, mily aggodalommal lesi az időt! Hiszen egész szerencséje, összes reményeinek teljesülése az időjárástól függ. Egész évi fáradozásainak gyümölcsét egyetlen egy fagy, egy hirtelen zápor vagy jégeső tönkre teheti.

Oly országra nézve, mely mint édes hazánk, túlnyomóan, sőt majdnem kizáróan a földmivelésre, a nyerstermelésre van utalva, a kedvező vagy kedvezőtlen időjárás a legnagyobb jelentőséggel bir : szűktermés százezreket koldusbotra juttat, s gyászos következményei minden néposztályban évekig érezhetők.

Hazánk éghajlata egészben véve ugyan szerencsésnek és kedvezőnek mondható, de mégsem olyan, mint azok vélik és állítják, kik úgy tartják, hogy „Extra Hungáriám non est vita.“ Bizony, ha tüzetesebben vizsgáljuk, számos kifogást tehetünk ellene ; mert vannak ám rósz tulajdonságai is. Egyik rósz tulajdonsága az, hogy nagyon kicsapongó és szélsőséges; a légmérséklet változásai igen nagyok, nemcsak az egész évek meg évszakok, hanem az egyes hónapok, sőt az egyes napok folyamában is. Az esőzési viszonyokban szintén nagy szélsőségekre hajlandó; igen nedves évszakok és évek túlságosan száraz évszakokkal és évekkel váltakoznak. Nemzetgazdasági szempontból már azt a körülményt sem mondhatjuk kedvezőnek, hogy Zimonytól fel Munkácsig az egész nagy Alföldön az időjárásnak egyforma jelleme,