Szakcikk gyűjtemény
Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról
5 — egyenlő lefolyása van. Mert ebből az következik, hogy az egész Alföldön körülbelől egyenlők a termelési viszonyok, egyformák a termények, majdnem egy időben szántanak, vetnek és aratnak; az egész nagy területen a munkaidő három-négy hónapra van összeszoritva, tehát aránylag sokkal több emberkéz kell egy időben és egyszerre, s a napszám már ennélfogva is drágább. E tekintetben pl. középső Németország, Francziaország, de saját Felföldünk és Erdélyünk is kedvezőbb viszonyokkal dicsekedhetnek. Az éghajlat jelenségeit, az idő sokféle változásait tudományos eszközökkel megfigyelik és számbaveszik; nevezetesen megfigyelik a légkör nyomását, mérsékletét, a levegő helyváltoztatását, t. i. a szél irányát és erejét, a levegő nyirkosságát, az ég tekintetét, a csapadékokat, az elektromos és magnetikus viszonyokat. Kiszámitják a napi, hónapi és évi közepes eredményeket, a változások és ingadozások mekkoraságát stb. E meteorologiai megfigyelésekből és feljegyzésekből megtudjuk pontosan, hogy milyen volt az idő az egyes években s mennyiben különbözött a nagy évsorok adataiból kiszámított közepes eredménytől, az úgynevezett normalis időjárástól. A tudomány beérheti az adatok pontos följegyzésével és egybeállításával, belőlük megítélheti az egyes vidékek és országok éghajlati viszonyait. Ámde a gyakorlati élet nemcsak azt akarja tudni, hogy milyen volt az időjárás a múltban, hanem azt is szeretné megtudni, milyen idő lesz holnap és holnap után? Nagyon sok ember épen nem is törődik a múlttal, hanem csak a jövőről szeretné a leplet lerántani. Ez a kíváncsiság mindig meg volt, s találkoztak is mindig, a kik azt kielégíteni igyekeztek. Az időjóslás oly régi, mint általában az álomfejtés meg jövendölés. Napjainkban is az a mesterség na
