Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
NEGYEDIK RÉSZE. 85 Isten, hogy teremtett-állatot egyenlő, nem hogy felsőb helyre ültessünk az mi Christusunkal. Valaki ezt cselekednél átok légyen. Azért akár-ki volt, a ki azt mondotta, hogy Christusnak parancsolhat most-is az ő szent annya (akkor bezzeg parancsolt, mikor erat subditus illis, Jósef és Mária birtoka-alá vetette vala magát), nem helyén beszéllett, ha azt akarta jelenteni, hogy Bódog-Asz- szonynak felsőbsége és birodalma volna az Christuson. De soha egy keresztyén ember sem álmotta ezt: hanem (az mint megmagyaráztam bővebben az Kalauzban) az Bódog-Aszszony imádságinak foganatos voltát akarta jelenteni, azon formán mint az szent írás obedientiának, engedelmességnek nevezi, midőn Isten az Jósue kérésére az napot megállatá. Azonképpen, a ki ollyan formán mondgya az szentekrűl, hogy ők üdvözítnek és ők az menyország kapui, minémű értelemmel ezek Christust illetik: akár-ki légyen, átok légyen. De ha csak ollyan értelemmel mondgya, hogy ők üdvözítik az embert, minémű értelemmel szent Pálból hallók, hogy Timotheus üdvözíti magát és egyebeket: így bezzeg efféle kemény mondásokat-is jó értelemben vehetünk. Ezen itíletet kel tenni az töb hasonló mondásoknál. Azért lelki-isméreti ellen s nem igazán mondgya, valaki azt mondgya, hogy mi az szenteket egyenlő méltóságban űltettyük Christussal, sőt Christust megfosztván, Máriára ruházzuk az Christus tisztit. Nincs ebben semmi. Valaki ezt cselekeszi, nem tartozik az Római gyülekezethez: eretnek számban írattatik. Mit kívánsz hogy ennél nyilvábban mond- gyak? De te mint az siket aspis, bédugod füledet, hogy ezeket ne hallyad: lészen oly üdő, hogy felnyílik szemed, de talám későn, ha most nem gondolkodni üdvösségedrűl. Ha igazat szerecz, ne keres az mi vallásunkról más tanút, hanem mi-magunkat, kik tudgyuk mi vagyon szívünkben. Ne akadoz a szókon, hanem azoknak értelmét ved mi-tőllünk. Mí-is vélled-eggyüt vallyuk, hogy a ki Christussal egyenlő rendben állattya az szenteket, eretnek nevet érdemel; ne fogd tehát reánk az magad álmát és káromkodását. De heába bajlódom veled, ha az élő Isten szívedet meg nem szállya. Kérem azért az én Uramat, hozzon eszre téged. Második ellen-vetés az Lelki Orvosságban ez vala. Isaiás imigyen ír: Ha Ábrahám nem túd-is, és Israel nem ismér-is, Uram te mi Atyánk vagy. Erre két-képpen felele Lethenyei uram: I. Ez-szerént az bötű-szerént csak há-wal szól Isaiás, és nem mondgya hogy Ábrahám nem tud és Israel nem ismér minket. II. Ha szinte azt Kalaúz II. f. 565. Iosue 10, 14. 1. Tini. 4, 16. Isai. 63, 16.
