Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

NEGYEDIK RÉSZE. 77 nem tudhatnak magok erejéből. Megmutatám pedig nem régen, hogy szinte mint az régi jámborok az profétáktúl kérdezték, az mit amazok isteni jelentésből tuttanak: úgy mí-is igyenessen az szentekhez folyamhatunk. II. Azt mondgya Alvinczi, hogy ha az szentek úgy tudgyák az földi dolgokat, mint az próféták sok tit­kokat tuttak, isteni jelentésből, következik, úgymond, hogy egyebet sem tudnak az szentek, hanem csak azt, hogy vagyon Istennek ez földön vitézkedő Ecclesiája: mint az próféták sem tutták, mint örül Ábel menyországban, noha tutták, hogy vagyon Istennek menyben örvendező serege. Felelet. Oh te ember, ember,-ki tökkel ütötték az agyadat! Én azt mondám, hogy a mint az Isten meg­jelentette Sámuelnek az Saul szíve gondolattyát és az Saul attyá- nak fiárúl-való búsulását: szinte úgy megjelentheti az szenteknek-is az mi kívánságunkat, mellyeket ők természet erejéből nem tudhat­nának. Te pedig Isten tudgya hol tétovázsz. Először azért abban vétkezel, mert szinte csak úgy beszélgetsz, mint-ha Letenyei uram azt mondotta volna, hogy az szentek csak azt tudgyák ez földi dolgoknál, az mit tudtak az próféták az menyei dolgoknál. Maga ezt Lethenyei uram soha sem mondotta: nem-is szóllott az dol­goknál, mellyeket tudtak az próféták, hanem az tudománynak mód- gyárúl, mely csak szinte isteni jelentésből származott. Másodszor azt sem javallom, hogy az O-Testamentom idejébennis, azt hiszed, hogy az menyei bódogságban örvendeztek az szentek. Mert az mint másut megbizonyítottam, Christus Urunk volt első, ki meg­nyitotta az menyország kapuját, és az emberek-közzűl senki addig az Istennek színe-látására nem jutott, mig az mi papi fejedelmünk szent halála-által bé nem ment az szent hajlékban. III. és utólszor azt fogja Lethenyei uramra Alvinczi, hogy ő így argumentál: Szent Pál az élő szenteket kérte; tehát szabad az megholt szenteknek imád­kozni. Ebben az bizonyságban, azt írja, hogy quatuor termini sunt. Hők Alvinczi, ki nagyokat botlol! Elsőben, mert soha Lethenyei uram illyen formában öntött bizonyságnak golyóbissával nem lövöl­dözött tégedet, hanem az ő bizonyításának ina s veleje csak abban állott, az mit elő-hozánk; tudni-illik, hogy ha tudgyák és értik ez világi dolgokat az szentek, szinte úgy szabad azokat segítségül híni, mint az élő híveket. És ezt erőssennis megbizonyítá. De te erre meg nem tudál felelni, és egy szót sem szóltál reá, sem pedig ennek bizonyításira, hanem magadtúl fondálál egy sovány és (ha csak úgy haggyuk, mint te azt kifejezed) erőtlen bizonyságot; arra Kalauz I. f. 682. 683.

Next

/
Oldalképek
Tartalom