Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
76 AZ IGAZSÁGNAK GYŐZEDELME Calv. 1. Instit. c. 4. n. 10. Kalauz II. f. 569. Galat. 4., 26. az Kalaúzban bőven megmagyaráztam. Mi szükség mindent akár- hová elegyíteni? Rövideden azt kérdem tolled, hogy ha szent János Istenhez illendő imádással tisztelte-é az angyalt vagy nem ? Ha azt méred mondani, hogy isteni tiszteletet adott az angyalnak: tehát téis Calvinussal-együt bálványozóvá tészed szent Jánost; és így nem csuda, hogy te minket bálványozóknak mondasz, a ki szent Jánost-is kárhoztatni méred. Ha pedig nem volt isteni tisztelet, mellyel tisztelte szent János az angyalt, nem vétkezett ebben. Mert magad sem tagadhatod, hogy az angyalt méltó az halandó embernek tisztelni: noha az Isten fiának megtestesűlése-után az emberi nemzetet úgy becsüllették az angyalok, hogy az méltó tiszteletet sem akarnák felvenni az apostoloktól, mint bővebben megmagyaráztam az Kalaúzba. És bizony mondom, nagy dolog, hogy Alvinczi okosb akar lenni szent Jánosnál, kinek noha egyszer azt mondotta vala az angyal, hogy őtet ne imádgya Apoc. 19. vers. 10.: mindazáltal annak-utánna-is Apoc. 22. vers. 9. ugyan előbbi mód-szerént akará tisztelni az angyalt; kit bizony nem cselekedett volna, ha ebben bálványozás találtatnék. Nem múlatok heába-való kötődéseden és haszontalanúl szót sem szaporítok, mert véghetetlen volna, ha minden alkolmatlan csevegésedet akarnám czibálni, hanem az derék dologra lépem. Másodszor illyen bizonságot támasztott vala Lethenyei uram. Ha az megdücsőűlt szentek tudgyák az mi nyavalyáinkat és hozzá- jok-való ohajtásinkat; mivelhogy ő-bennek az atyafiúi szeretet meg nem szűnt, hanem inkáb tökélletessé lőtt, mivelhogy ők mi- velünk egy főnek tagjai, sőt az mint szent Pál szól, mi anyánk az mennyei Jerusalem, az-az anyai szűvel és szeretettel vagyon mi-hozzánk: oly hasznoson kérhettyük őket, hogy érettünk esedezzenek, mint kérte szent Pál az Rómabélieket érette-való könyörgésre. Igaz pedig, hogy az szentek tudgyák Istennek jelentéséből az világi dolgokat. Tehát oly hasznoson kérhettyük őket, mint az élő híveket. Az bizonyságnak első részére hármat mond Alvinczi. I. Magad arra hagyád, úgymond, hogy az szentek magoktól semmit nem tudnak: tehát nékik imádkozni nem kell, hanem ha Isten-áltál akartok szembe lenni véllek. Felelet. Hogy az szentek magoktól ugyan tellyességgel semmit ne tudgyanak, nem én szóm. Mert azt magoktúl-is tudgyák, hogy Istennek ez földön vitézkedő Ecclesiája vagyon, noha e-mellet az-is igaz, hogy sok ez világi dolgokat
