Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
MELLYIK AZ IGAZ ECCLESIA. 695 Sz. írás minden tanításnál fellyeb tiszteltetik, mert, ha az Angyal mondana valamit ez ellen; Átok: de azt gyalázom, hogy, a’ Sz. írás dícsíretinek színe-alat, hitelét, és méltóságát el akarják rontani az Anyaszentegyház tanításának; minden embert reá szabadítván, hogy megexaminállya., Sz. írás mellé vesse ezt; és az-után vegye ha tetézik, meg-vesse ha nem tetézik. Mintha az igaz Ecclesia, jobban meg nem tudná examinálni a’ Tudományt egy köz embernél : vagy bizonyosb ígíreti nem volnának az Anyaszentegyház tanításinak, hogy-sem egy-valaki visgálasának. A’ Szentek segítségül-hívasárúl, azt írja Balduinus; hogy Szent Ágoston, ezt hitte, mivel ő-idejében közönségesen ezt javallották.: Cyprianust, és Ambrust, azon tidők szele elragadta: Incidit Augustinus in illa tempora, ubi personabant omnia quaestionibus, de Orationibus Sanctorum. Et ipse Opinionem illam secutus, quce tunc fere communis erat: Fecit hoc, temporibus et consuetudini cedens. Illa temporum injuria, abripuit etiam Cyprianum, et Ambrosium, ut Orationes suas ad Sanctos etiam dirigerent. Hálá Istennek, hogy egyszer igazat mondász; és megvallod, hogy Sz. Ágoston idejében, segítségül hítták a’ Szenteket. Az nem jámborság, hogy Sz. Ágostont, Hit-árulo, kép-mutató Hypocritává tészed; azt fogván reá, hogy, mikor nem a szokásból, hanem maga értelméből szól, tilalmazza a Szentek segítségül-hívását; Libr. de Pastore, cap. 8. Balduine, nem tudod ki volt Sz. Ágoston: ha azt hiszed felőlié, hogy a’ Hit dolgában, lelki isméreti-ellen, maga értelme-ellen szóllott. A’ te-tőlled említett helyen nem tilalmazza a’ Szentek segítségül-hivását: hanem, előhozza a’ Sz. Pál szavát, melyben feddi a’ Corintus-bélieket, hogy, ki Pálénak, ki Péterének mondotta magát; és így szól: 1 Montes, id est, Authores Scripturarum sacrarum, si in ipsis spem tuam, posueris, contristabuntur: A’ ki azt mivelné, a’ mit Sz. Pál sajnált a’ Corintus-béWekben, nem tetczenék a’ mennyei Szenteknek. A’ mit forgat Balduinus a’ Szentek Imádasárúl, és hogy nékik nem szabad Áldozni: nem ide-való, mert most a’ Segítségül-hívásrúl vagyon szó. A’ Purgatoriomot, és Halottakért való könyörgést, oly nyilván taníttya Sz. Ágoston, hogy nem tagadhattya Balduinus: 1 Negari non potest, quod Veteres pro Defunctis orarint. De lelki isméreti- ellen írja; 2hogy Sz. Ágoston, néhúlt tagadgya a’ Purgatoriomot. Maga, nem a’ Purgatoriomot tagadgya Sz. Ágoston, 3 a’ Balduinustúl ■ említett helyeken: hanem Pelágius-ellen írja; hogy, az Eredendő bűnben megholt Gyermekekért, nem lészen örökös harmad hely, Gál. 1. v. 8. Pag. 846, 896. Similia supra, folio 692. Pag. 847. Idem supra föl. 625. l.Cor. 1. v. 12. 1 Aug. tom. 9. lib. de Pastore, cap. 8. De his Lib. 13. Kalauz. 2 Pag. 848. 5 Pag. 847. 1 Vide Kalaúz, II. 617.
