Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VII. része. A' Sz. Irás igaz értelmét honnan kell venni?
A’ SZENT ÍRÁS ÉRTELMÉRŐL. 645 1hogy az ö Pásztorát halgassa, attúl tanúllya a mit szükség tudni. És a’ kik a’ Sz. írást nem olvashattyák, 2 Elég nékik a Catechismus. Azt-is helyén hadgya; hogy, 3 Nem tartoznak azzal a Krisztus Juhai, hogy minnyájan minden Controversiákat, közbe-vetett kérdéseket ércsenek: hanem, 4Krisztus szavát halgattyák akkor a Juhok, mikor az igaz Anyaszentegyház szavát halgattyák. Itt szintén úgy jár fíalduinus, mint a’ majom: mellyet, mikor ember-ruhába öltöztettek volna, szépen reá tartotta magát: mihent mogyorót vetettek eleibe, ottan erkölcsére térvén, majomnak mutatta magát. Merő Pápista szók ezek, mellyeket Balduinus monda: de, mivel a’ tettetés nem tartós, hamar kimutattya majmoskodását. Mert azt írja; hogy, Minden Kocsis, és aszony’ ember, a Hit dolgai- rúl vetekedhetik az ő Pásztorával. Ezt bizonyíttya: 1. Mert tartoznak ezek-is a’ Sz. írást visgálni, a’ lelkeket megpróbálni: qucv fieri non possunt, nisi ipsi Scripturas legant; kit nem mi vélhetnek, ha a Sz. írást, Ipsi, önnön-magok nem olvassák. 2. Tartoznak a’ Juhok, a’ Krisztus szavának hallására: Tehát, nem bátorságos az Ecclesiá- nak szavaltál függeni; mivel az Ecclesia eltévelyedhetik. A’ Lelki Pásztorok szavait-is, csak annyiban kel követni, a mennyiben eggyez a Sz. írással. Azért, az Ecclesiának, és Pásztoroknak tanítását, a Sz. íráshoz kel examiná/zw a világi embereknek. Ezek, igyenesen ellenkeznek azzal, a’ mit eléb monda; és minden köz emberre bízzák a’ Sz. írás értelmének bizonyos fejtegetését : Maga, ha bátortalan az Ecclesiának, és Lelki Pásztoroknak tanítása; sokkal bátortalamb egy akár-mely tudatlan kocsisnak gondolkodása. Azért, .micsoda okosság ez, hogy az Ecclesiának, és Lelki Pásztoroknak Bírója légyen a’ tudatlan kösség? hogy meg- ExamináWya azoknak tanítását? 5Esztelenség arra kötelezni mindeneket, hogy a’ Szent írást olvassák. És akár-mely úton ’s módon, egy-valaki a’ kösség-közzül, megvisgálhattya a’ Sz. írásnak igaz magyarázattyát: azon úton, ’s módon, az Ecclesia, bizonyosban feltalállya az igaz magyarázatot. A’ kösségnek pedig, mint kellyen próbálni, és ítílni a’ Tudományt, ez-előtt 6 megmagyarázok. Töb bizonyságokat állattunk a’ Kalauzban ezen dologról: és megfeleltünk 7 a’ Berröe Váras-béliek példájára, mellyet Balduinus forgat. A’ 'Panormitanus és Gerson írásiból emlegeti Balduinus; hogy, 8 A’ Pápa szavánál nagy ob hitele vagyon néha a köz ember mondásának. Arról Bellarminus9 világossan és igazán írt; nem szükség az ő szavait előhoznunk. 1 Pag. 673. 2 Pag. 674. 1 Pag. 676. 4 Pag. 675, 719, 722, 725. Vide infra, cap. 7. § 6. Contradictio. Pag. 675. Pag. 675. Supra, fol.591. Pag. 676. Vide supra, fol. 516, 517, ■ 521. ’ Supr.fol.504. 521,591. 6 Supra, fol. 504, 516, 517, 521. 7 De Berrhoeen- sib. Grets. Dc- fens. Bellar, tom. 1 f. 1421. 8 Pag. 674. 9 Bell. lib. 1. De Concil.c.16.
