Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK VI. BIZONYSÁGÁRÓL. 563 a’ Calvinus szavait hoztam elő. II. Ok-nélkül kérdi tőllem, 1 Hol tanította Luter azokat, a miket a Libertinusok vallási közzül előhoztam Calvinusból? Mert, hogy Luier azokat ollyan szókkal írta, vagy tanította, én egy szóval sem jelentettem. III. Hamissan írja, hogy Luter azokról a’ feslettségekrül szól, a’ Kalauzban feljegyzett helyeken2, qualis sub Papatu fuit, minémük voltak a’ Pápistaság- ban: Mert nyilván, és világoson kimagyarázott szókkal, azokról a’ hallatlan feslettségekrül szól, mellyek a Pápistaságban nem voltak, hanem az ő tanítása után gyarapodtak. IV. Hazud abban, hogy ő immár megmutatta, 3 hogy az ő Tudományok czikkelyiből, festett szabadságok nem származnak: Mert az előhozott dolgokból megtetczik, hogy egy Orator-is, erősseb s’ foganatosb hitetésekkel nem tudta volna az embereket minden Jó szándéktól elvonni, és minden gonoszságra szabadítani, mint az Új tanítások cselekedtek. V. Bornemiszának ördögi Kísírtetiből, Böjtének büdös verseiből, a’ Kalaúz- ban leírtam az Új Prédikátorok erkölcsét. Balduinus dícsíri Bornemiszát, hogy a Prédikátorok latorságát könyvbe írta, hogy ezekből félni tanúllyanak az emberek. Böjtérül pedig azt írja, hogy megbüntették ötét azokért a Versekért. De hallád-e, én azon nem törődöm, mi végre írta könyvébe Bornemisza a’ Prédikátorok latorságát; és ha igaz-e, hogy Böjtén pirongatás esett azokért a’ Versekért: Elég az, hogy magok Írásinál egyebet én elő nem hoztam. Végezetre, azt Írja Balduinus; hogy Luter, az ő követőinek gonoszságit felírván, csak azt miveli a mit a’ Próféták, és Apostolok. De meg- halladgya talám a’ Prófétákat: mert soha én illyen Predikátiót nem olvastam a’ Prófétákban: Nostri porci Saxonici, ut credunt, ita vivunt, sunt, et manent sues; credunt sicut sues, et sicut sues moriuntur. És it hagyom most Balduinust, a’ Luter nyájában: Mert ama’ bolond és hazug káromlás, nem méltó feleletre, hogy 4Szent Ferencznek, és Domonkosnak maleficia, latorságit, a’ Pápisták sem halgathattyák el. ' Pag. 290. 2 Bald. ibid. Kalauz, I. 341. s Pag. 291. Kalauz, I. 343. Pag. 290. Luther in I. Corinth. 15. Vide Kalauz, I. 341. 1 Pag. 294. N° 7. Mit mond Balduinus a Pápista hit gyümölcsérül. Az Ördög sem hazudhat szemtelenből, mint ez-aránt Balduinus: 1. Azt Írja; hogy, A’ Pápista hit szerént, senki bűneitül meg nem óldoztatik, hnisi singulorum, nullo prorsus excepto, peccatorum Confessio fiat; hanem ha, eggyetlen egy bűnnek héja nélkül, minden vétket előszámlálunk a’ Gyónásban, maga senki közzüllünk ezt nem tanította. És a’ mint előb hallók, ezt Balduinus maga is meg71* Contradictio. Pag. 49. et 295.
