Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
542 111. RÉSZE. A’ KALAÚZ ' Pag. 205. • Kalauz, J. 237. 3 Pag. 177. 4 Pag. 167. ViJc supra, 534. 3 Pag. 214. 6 Kalauz. I. 251. Num. 23. v. 11. 8 Verba Lutheri in Kalauz, I. 259. 8 Kalauz, I. 274. Purgatoriomot nem tagadgyák, és a’ Halottakért való imádságokat felette gyakorollyák. Azt sem igazán írja1; hogy én fogom Luterve, hogy, az ő tanítása-szerént, az Atyák, halálok óráján, régi Vallások mellől elálván, Luteristákká lettek. Ezt én nem fogtam Luterve: hanem maga szavait felírtam2; mellyekkel állattya, hogy az Atyák, és nevezet-szerént, Sz. Bemard, halála óráján az Igazságról vallást tett; az-az (a’ mint Balduinus* magyarázza) a’ Hitnek Igazulásárúl, Luterista tudományt követett; és, a’ mint ő szól4, Jamjam morituri, doctrinam nostram amplexi sunt. Az sem igaz; hogy én bánom5, mikor az Igazság bizonyságinak laistroma közzé írják a’ Lucifer ördög levelét: Mert a’ Kalaúzban*, semmi bánatomat e’ dologról nem jelentettem, sőt megengedtem, hogy illyen böcsülletes tanúval, ugy-mint a’ pokolbéli Ördöggel, erőssíttessék a’ Luteristaság. Mind ezekből, világoson kitetczik, hogy a’ Kalauz Harmadik Bizonysága, erejében marad; és annak, csak legkissebb czikkelyét fel nem bonthatta Balduinus. § 4. A’ Harmadik könyvnek Negyedik Bizonyságárúl. Bálaam, átkozni akarja vala az Isten népét7: de áldásra for- díttaték nyelve. Az Újítók-is, nem akarva bizonyíttyák a’ Romai hitnek igazságát. Mert azt hirdeti az Augustai Confessio, hogy a’ régi Romai gyülekezet tudományát, ők-is javallyák. Luter pedig azt írja; hogy ő-előtte8, Igaz Ecclesia vált a Romai gyülekezet: ot volt az igaz Sz. írás, igaz Keresztség, Ur vacsorája, Bűnnek bocsánattya és igaz veleje ’s béli *T a Keresztyénségnek. Azt-is helyén hadgyák az Újítók; hogy1 Sok Szent, és Isten élőt kedves emberek váltak a’ Pápistaságban. És, minthogy a’ Négy első közönséges Gyülekezeteket, ugy-mint, Nicoenum, Const antinop olit anum, Ephesi- num, Chalcedonense, tiszta, igaz, szent Gyülekezeteknek vallyák: jó következéssel kifakad ebből, hogy a’ Pápista tudományt nem kárhoztathattyák, mivel ennek derék ágazati, azokban & Conci Homokban találtatnak. Végezetre, mikor minket Pápistáknak neveznek, megvallyák, hogy mi a’ Pápákkal eggyet értünk, ők pedig elszakad- tanak a’ Pápáktól. Balduinus ezekre felelget, a’ mint hozzá érkezik, de csak fecsegéssel. *' Bele, belseje.
