Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK IV. B1ZÖNYSÁGÁRÚL. 543 Először: Azt mondgya; hogy1, Ä Római Ecclesia, az Apostolok halála után, satis fida custos fuit purioris doctrinaj, igaz őrzője volt a tiszta tudománynak. Azért, ha ollyan volna, mint Sz. Ágoston, Ambrus, Jeronimus idejében, ők-is eggyeznének vélte. Luter Írja, hogy a’ Pápistaságban vált valamely Ecclesia, és sok jó volt benne: de* nem mondgya, hogy jó volt, és Ecclesia volt a Pápistaság. Ezek szó fia beszédek*1. Megelégednénk mi azzal, hogy, a’ mit Sz. Ágoston idejében, és ő-előtte vallott és tanított a’ Romai Ecclesia, azt vennék bé az Újítók. De, a’ mint eléb2 megmutatám, oda vagyon az, Luter pedig, sokkal külömben szól a’ Romai Ecclesiárxú, hogy-sem a’ mint Balduinus említi: Mert azt írja, hogy ő-előtte, igaz Ecclesia volt a’ Romai; hogy a’ Pápistaságban vagyon az igaz Keresztség, igaz Úr vacsorája, igaz Kulcs a’ bűn bocsátásra, béli a’ Keresztyénségnek. Ezekre külömben nem felelhet Balduinus, hanem Lutert hazugságban hadgya. Mert azt írja3; hogy a’ Pápistaságban volt bezzeg Keresztség, Úr vacsora, Óldozás: sed valde corrupta, de igen vesztegetve. Másodszor: A’ Pápista hiten-való Szentekrül szólván4, csavarog elsőben, csak titularis Szenteket emleget; vastagon guggolván*2 Sz. Ferenczet. De végre nem tagadgya, hogy, mind Luter, ’s mind az Augustai Confessio, és Concordia, Szentnek nevezi Sz. Ferenczet, Domonkost, Bernárdot; és hogy Luter, Tom. 8. Jenens. Germ. föl. 39. azt írja5, hogy Sz. Ferencz, és Sz. Benedek üdvözültek. Azért6, Multos vere Sanctos fuisse in Papatu, facile concedimus, a’ Pápistaságban hogy sok igaz Szentek voltak, nem tagadgyuk; Kik-közzé számlállyuk, úgy-mond, Sz. Bernárdot, Sz. Jeronimust, Sz. Ágostont, Sz. Gergelyt, Sz. Mártont\ noha a Pápista kovászban hozzájok ragadott vált. Elég ez nékünk Balduine. Ha a’ Pápista hitben Szentek voltak, és üdvözültek: Tehát, a’ magatok ítíleti-szerént-is, bátor- ságos a’ mi dolgunk; mi-is üdvözölhetünk a’Pápista hitben. És, mivel8 igaz Hit nélkül, senki Isten kedvében nem lehet, igaznak kel a’ Pápista hitnek lenni, melyben igaz Szentek voltak. Azt-is örömest hallyuk, hogy Sz. Ágoston, Jerónimus, Bernárdus Pápisták voltak. A’ dücsőült Szentek ellen-való káromlásit Balduinusnak, elő sem hozom, mert fondamentom nélkül-való csácsogások. Harmadszor: A’ Közönséges Conciliomokrúl azt írja, hogy sok rút tévelygésekbe estek9: Niccenum omnium solemnissimum, insignes habuit erroresU). Ut Niccenum, it a reliqua Concilia suos habent Mese-beszédek. — #5 Gúnyolván. 1 Pag. 216, 76, 350, 509, 527. Contradictio; upra fol. 509.- Supra fol. 535, 538. Pag. 216. 1 Pag. 216. 4 Pag. 218. Vide infra refutationem pag. 318. 5 Pag. 218, 219. 6 Pag. 220. 7 Pag. 221. 8 Heb, 1 l.v.5. Pag. 220. a Pag 223 Pag. 131, 757. Supra, fol. 512.
