Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
158 CSEPREGI SZÉGYENVALLÁS Kalauz I. f. 427. 1. Vide Kalauz I. f. 428. Logi Alogi f. 105. 2. Verba in Kalauz 1. f. 441. 3. Logi Alogi f. 104. 111. 4. Ibidem. 5. §• IMi okból írtam, hogy Luther fajtalanságra viszi az embereket. j Az Hafenreffer könyve-előt azzal vádoltak vala engem az Morgók, hogy Luthert hamissan gyalázom, hogy ő az embereket fajtalanságra szabadítaná. Mely dologról hogy fondamentomból szóllyunk, azt érésük, hogy miképpen az ördög mondatik embert pokolban vinni, mert noha nyilván és igyenessen azt nem vítattya, hogy ember pokolban vágyódgyék, de oly dolgokra vezeti az embert, mellyekből okvetetlen követközik az veszedelem: azon- képpen, hogy Luther igazán mondassák fajtalanságra vinni, nem szükség, hogy igyenesen világos szókkal kiálcsa szabadosnak az paráznaságot, hanem igaz elég, ha oly fondamentomokat vét tanításában, mellyekből szükség-képpen követközik az fajtalanságra való felszabadítás. Hogy pedig Luther ebben az hajóban evezzen, két rendbéli bizonyságokkal erőssítettem az Kalaúzban, mellyekrűl csak rövideden emlékezzünk. Első rendbéli bizonyságok azok, mellyekből kitetczik, hogy oly dolgokat hagyott szabaddá Luther, mellyek vagy semmiképpen nem lehetnek paráználkodás-nélkűl, avagy erős kételenséggel sokakat paráznaságra vonsznak. I. Szabaddá haggya Luther, hogy a kinek felesége magát vonogattya és sem kéréssel, sem fenyegetéssel nem lágyul, az szolgáló leányhoz nyúllyon, mint Asverus. II. Ha valamely aszszonynak férje erőtlen (mint gyakran történik vénség vagy betegség-miat), megengedi Luther, hogy elszökjék az asz- szony és máshoz mennyen. III. Ha az házosok megháborodnak és eggyik fél nem akarja az békeséget, szabadságot ád Luther, hogy az haragos helyett szelídet keressen. IV. Ha valaki feleségét lopásra vagy egyéb vétekre taníttya, felszabadíttya Luther az aszszonyt, hogy más férjet keressen és e’ képpen tízszer-is uj társot válcson, míg jóra nem akad. V. Ha eggyik az házasok- közzűl távuly vagyon, nem szükség (az pápisták szokása szerént) halálát vagy megtérését várni, hanem az Luther tanácsa-szerént társot kereshet a ki hon maradott. Ezekről Luthernek saját szavait igazán elő-hoztam az Kalaúzban. Oly dolgok pedig mind ezek, hogy szem-látomást fajtalanságra szabadítnak; mert ezennel megmutatom az Urunk szavaiból, hogy az házasság-töréstűl megválva, semmi okból nem szabad elválni, és a ki elválván mással lakik,
