Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)

Részletes rész - IX. Fejezet. Jellegzetes széklet nélküli fejlődési zavarok

248 gyermekeknél és csecsemőknél, mert gyakori ezeknél a pneu­monia atypicus kezdete és lefolyása. így gyakran hiányzik a rázóhideg, az oldalszúrás, a féloldali mellkasi fájdalom. Gyer­mekek a fájdalmaikat a köldök tájra localisálják, igy a has­üregben lefolyó megbetegedésekkel való összetévesztésre ad alkalmat. Appendicitis-ben szenvedő gyermek „abdominális“ küllemű, azonkívül az appendicitisnél a peritoneum mindig irritálva van s ez a jobb alhasi tájék légzésben való vissza­maradásával jár; a jobb alsó hasi reflex hiányzik, vagy ki­váltása fájdalmas. A défense musculaire appendicitis mellett tanúskodik. Typhus abdominalistól sokszor csak a vérkép alapján lehet eldifferentiálni, különösen csecsemőknél és kisebb gyer­mekeknél, ahol a pneumonia és a typhus abdominális is any- nyira atypicus lefolyású. Typhusnál a vérben leukopenia van relativ lymphoctftosissal, mig pneutnoniánál mindig leukocy­tosis! találunk. A Widal-reactió negativ volta még nem szól typhus ellen, mert csecsemőknél hiányozhat. Typhusnál herpes labialis úgyszólván soha sincsen. Táplálkozási zavarokkal való összetévesztésre ad alkal­mat a pneumóniánál gyakori hasmenés, a dyspepsiás székle­tek. Útba igazit a magas láz és a tüdőlelet. Kezdődő pneumonia hasonlíthat az angina follicularis-hoz. A garatűri szervek megtekintése útbaigazít. Ezt nem szabad elmulasztani akkor sem, ha nincsenek ezirányu panaszok. A vizsgálat addig nem tekinthető befejezettnek mig a torkot és a füleket meg nem néztük. A cerebralis pneumóniát a meningitis basilaris tubercu- lósátol ez utóbbinak az elhúzódó kifejlődése, a tünetek ke- vésbbé heves volta különíti el. Inkább kell gondolnunk a me­ningitis cerebrospinalis epidemicá-ra, melyhez annyira hasonlít­hat, hogy csak a lumbalpunctió alapján sikerül elkülöníteni. Heveny pneumónia caseosa tbc-átói a pneumónia crou- posa atypicus alakját korán eldifferentiálni alig lehet. A lefo­lyás alatt állapíthatjuk csak meg a helyes diagnosist. Pleuritis exudativa esetében a tompulat igen nagy lehet és nem egyezik meg a tüdőlebenyek határaival. Felette gyen­gült légzést, távoli hörgi légzést, vagy egyáltalán nem hallunk légzést. Pectoral fremitus, bronchophónia nincsen. Empyema thoracis-nál a pleuritis exudativa tünetei mel­lett, igen leromlott a beteg, remittáló, vagy intermittáló typusu lázmenetet látunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom