Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
III. A vérkeringési szervek betegségei
ugyanazon okra (arterioscler.) vezethető-e vissza, vagy egvik oka a másiknak. Az e. chronica nem más, mint az az elváltozás, mely a billentyűk heveny gyulladása kimeneteleképpen visszamarad, ill. az az elváltozás, mely heveny gyulladás nélkül lappangva fejlődik ki a billentyűzeten vagy szájadékokon aortitis luetica vagy arteriosclerosis (ill. nagyon ritkán tbc) következtében. Ez elváltozás lehet: sarjadzás vagy fekélvedés. majd vastagodás, összenövés, végül zsugorodás, ami viszont szájadék- szükületre (stenosis) vagy billentyűelégtelenségre (insufficientia), egyszóval vitium-ra vezet. Az insufficientia a szívműködés ama szakában nyilvánul, amikor a szájadéknak zárva, a stenosis pedig akkor, amikor nyitva kellene lennie. A kettő egyidőben egyugyanazon szájadékon is jelen lehet. Compensatio és decompensatio. A vérkeringés csak addig állhat fenn, amíg a szívből ugyanannyi vér folyik ki, mint amennyi belefolyik. A billentyűhibák két irányban érvényesítik befolyásukat: az akadályokat növelik vagy fokozzák a szív egyes részeinek diastolés telődését. Mindkét elváltozás fokozza a szív munkáját. A szív rendes körülmények közt nem működik ereje teljességével. Azt az erőt, amelyet a szív, fokozott igények támasztása esetén még mozgósítani tud — tartalékerőnek nevezzük. Ez képesíti a szívet arra, hogy az akadályok növekedésekor fokozott munkával bár, de fenntartsa a vérkeringést, ami két irányban történik: 1. az akadályok növekedése esetén az izomzat hypertrophiájá- val és 2. a diastolés telődés fokozódásakor pedig dilatati ómi. Ez a compensatiós dilatatio, mely a vérkeringés szempontjából szükséges és hasznos. Ha azonban a szívizom tartalékereje kimerül, azaz a hypertrophiás izomzat elernyed, a pitvarok-kamrák nem ürülnek ki teljesen, úgy hogy a pangó vér azokat lassan, fokozatosan még jobban kitágítja, létrejön a pangásos vagy passiv dilatatio, amivel aztán a compensatio decompensatióba olvad át. A decompensatio a szívelégtelenség vagy helyesen a vérkeringés-elégtelenség tünetcsoportjában nyilvánul meg. Megjegyzendő, hogy decompensatiós tünetek nemcsak a szív billentyűinek, hanem a szívizomzat megbetegedései alkalmával is jelentkeznek, ezenfelül minden olyan betegségnél, mely a szívre tartósan fokozott munkát ró (emphysema, tüdőzsugorodás, idült pneumonia, chron. nephritis, mellkaseltorzulás stb.). A decompensatio tünetei. Subiectivek': elsősorban fulladás, nehézlégzés (dyspnoe, mely felléphet csekélyebb testi munka esetén mint relativ- vagy munkadyspnoe, de felléphet teljes nyugalom közepette is, mint absolut vagy nyugalmi dyspnoe). A dyspnoe nem respiratiós eredetű, hanem cardialis, mert oka nem csökkent gázcsere a tüdőben (hiszen a tüdőben pangó vér oxvgennél túltelődhetik), hanem a vérkeringés meglassulása, minek folytán a nagyvérkörben felhalmozódó szénsav a légzőközpontot ingerelve, dvspnoeig fokozza a légzést (ezért hasznos a morphin ilyenkor, mert megnyugtatja a légzőközpontot és megszabadítja a szervezetet fölösleges munkától). A dyspnoe sokszor rohamokban jelentkezik (asthma cardiale), különösen alvás vagy elal- vás közben. INehézlégzésen kivül gyakran kinózzáik a beteget szívdobogás, szívtáji fájdalmak (stenocardialis rohamok, mint következményei az aorta, ill. art. eor. cordis selerosisának). továbbá epigastrialis fájdalmak (pangásos lép> következményei).
