Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

III. A vérkeringési szervek betegségei

Obiectiv tünetek. \érpangás jelei és következményei szívben és tüdőben (bronchitis, induratio brunea) azután a vénás pangás, melv a tünetek egész sorát váltja ki: cyanosis (az ajak, körmök szederjes- sége), vizenvők (oedema, hydrothorax, hydropericardium, ascites). \ szívbajos oedemára jellemző, hogy a nehézkedést követi, tehát először az als/áron mutatkozik a boka körül. Érdekes, hogy az anasarka íbőr- vizenyő) és ascites nem halad egymással párhuzamosan.

Az egyes szervekben (különösén májban, lépben, vesében) a vér- pangás folytán többé-kevésbbé súlyos elváltozások fejlődnek ki A pangásos máj eleinte tetemesen megnagyobbodott, tenyérnyi szélességben is tapintható a bordaív alatt, fájdalmas, ha a máj tokja megfeszül; később erősen zsugorodhatik (hepar mosehaium atrophicum) s a májlebenvkék erős sorvadása folytán cyrrhosis cardiaca képére vezethet. Gyakran enyhe sárgaság fejlődhetik ki (innen a szívbajosok jellemző sárgásszederjes bőrszíne). A pangásos lép nagy, tömött, kemény, nem mindig kopogtatható ki (ascites, hydrothorax miatt), de sokszor kitapintható.

\ pangásos vese vizeletelválasztása csökken a keringés lassulása és a vérnyomás csökkenése miatt, úgy hogy a vizelet erősen megfogvhat (800 400 ccm 24 óra alatt). Különösen a víz kiválasztása csökken,

innen a vizelet magas fajsúlya, sötét színe, erősebb savi kémhatása. Az üledékben itl-ott hyalinhengerek, leukocyták is találhatók. Ha a vese- hám is szenved, fehérje jelentkezik. Gyakori jelenség a nykturia (éjiéi a szívbajos többet vizel, mint nappal), aminek több oka van: a vérkeringés sebessége fekvéskor nagyobb, mint fennjáráskor, azután a nappali lassúbb vérkeringés miatt meglassúlt vizeletelválasztás benyúlik az éjszakába, s ami a legfontosabb, fekvés alkalmával a szív és vese majdnem egy síkba kerül, másrészt meg elesik a véroszlop hydrostatikai nyomása, ami nagyon megkönnyíti a szív munkáját. A vizelet napi mennyisége, fajsúlya a szívbajosok mindenkori állapotának gyakorlati! lg egyik legfontosabb fokmérője. — A gyomor és bél ereiben uralkodó vérpangás eredménye a szívbajosok sokszor makacs emésztés-zavarainak is (étvágytalanság, hányás, szorulás, hasmenés).

A szívbajosok vérkeringésének meglassulása és az érfalaknak ezáltal okozott táplálkozás-zavara vérrögök, thrombusok képződésére vezet. Különösen gyakoriak a szívfülcsékben és a kamrák izomgerendáiban képződő golvótrombusok, amelyekről leszakadt embolusok a legkülönbözőbb szervekben akadhatnak meg. Gyakori ilyenkor a tüdő- és agy- artériák embóliája következményes tüdőinfarktussal, ill. agyi apoplexiával, lágvulásos gócokkal. A fiatalabb korbeli apoplexiák iórésze ilyen emboliás eredetű. Egyéb szervekben sem ritkák az embóliák s ezek folvtán elhalások, vérzések, infarktusok (lábszár, lép, bél).

Idegrendszeri zavarok többnyire csak a decompensatio későbbi szakaiban mutatkoznak (melancholia, esetleg amentia, heveny zavartság), enyhébbek korábban is, így fejfájás, szédülés, hányás, mint következményei az agyi erek vérpangásának és az agy hiányos gázcseréjének.

\ sz ívbil len t yü bán tál mák.

I. Insufficientia mitralis s. bieiv pidalis.

A nyitott szájadékon át systole alkalmával a vér egy része vissza áramlik a bal pitvarba, ezáltal pangás jön létre a kisverkőrben. tehál fokozódik a nyomás. Hogy a jobb kamra ezt legyőzhesse, izomzatú 111 • - leng. Viszont a balkamra is túlteng és ki is tágul, mert nemcsak nagyobb