Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
III. A vérkeringési szervek betegségei
azaz kamrák diastolejakor válik lehetővé, amikor a kötőszövetes köte- gek ellazulnak). Megemlítendő még a penetráló vénapulzus, mely vis a tergo folytán jön létre, erős szívműködés- és magas vérnyomással kapcsolatban. Ilyenkor a systolés vérhullám a hajszálereken áthatolva a vénákra is átterjed. Enyhébb esetekben csak capillni is-pulzus jön létre, mely felismerhető, ujjunkkal a beteg homlokán húzott vonal vagy lenyomott körmének váltakozó pirulása és halványodása által. Úgy a capill., mint a penetráló venapulzus aortainsufficientiára jellemző. Függelék. A vérnyomásmérés (sphygmomanomctria). Kivitelére a Iiiva-Rocci- féle sphygmomanometer használatos, de nem az eredeti keskeny, hanem a Recklinghausen-f. széles (12 cm) mansettával. A vérnyomásmérés alkalmával tulajdonképpen a pulzusnyomást mérjük, de a kettő egyenes arányban lévén egymással, gyakorlatilag teljesen megfelelő. Az art. brachialis leszorítása céljából a felkarra helyezzük a man- setlát, mely gummifujtatólabdávat és higanymanométerrel van kapcsolatban. Miközben a radialis-pulzust tapintjuk, lassan felfujtatjuk a ínan- setlát, éspedig addig, míg a pulzus teljesen eltűnik. Most aztán csökkentjük a nyomást a mansettában, míg a radialispulzus újból érezhető lesz. Az e pillanatban leolvasott manometer-nyomás jelzi a maxi malis artériás vérnyomást, mely a brachialisban 100—140 higanymilliméter (=136—190 vízcentiméterrel, mert 1 Hg min = 13.6 vízmm- rel). Hasonló módon határozható meg a minimális v. dia s to lés art. vérnyomás is, de e célból sokkal ajánlatosabb, mert egyszerűbb és sokkal pontosabb a Korot k o f f-F e 11 n e r-f. auscultation eljárás mellyel egyébként a maximalis (v. systolés) vérnyomást is meg lehet határozni: pulzustapintás helyett a gummimansettától perifériásán stethoskopot helyezünk az art. cubitalis-ra. Mindaddig, amíg a nyomás megakadályozza a vérkeringést a brachialisban, semmiféle hangot sem hallunk a cubitalis felett. Mihelyt a nyomás csökkentése Céljából újból vér lép át az artérián, hangot hallunk (maximalis vérnyomás). Fokozatos csökkentéssel a hang folytonosan erősbödik. Abban a pillanatban leolvasott manometerriyomás, melyben a hang a legerősebben hallható, jelzi a minimális vérnyomás nagyságát, mely a brachialisban 60—80 Hg mm normálisán. — A vérnyomást a G a e r t n e r-f. to no méterrel is meg lehet határozni (az ujjak art. digilalis-ának nyomását méri). A max. és min. vérnyomás közti különbséget a pulzusnyomás amplitúdójának nevezzük. Ez rendes vérkeringés mellett az osztóerekben ca 60 Hg mm, a hajszálerekben 30 mm, a gyűjtőerekben pedig 3—6 mm. Ha közönségesen a vérnyomás magasságáról szólunk, mindig a max. (syst.) vérnyomást értjük. Kóros viszonyok közt a vérnyomás 180—250 Hg mm-nyire is megnövekedhetik (hypertonia). így kiterjedt angiosklerosis, diffúz vesemegbetegedések (zsugorvese) és decompensált vitiumok esetén. Csökkent a, vérnyomás (hypotonia) láz alkalmával, feltéve, hogy a szív gyengült. Feltűnő hypotonia észlelhető Addison-kórnál. r 1. Endocarditis acuta. Kór ok tan. Legtöbbször rheumás fertőzés (polyarthritis rheumatica, tonsillitis, angina, chorea minor), jóval ritkábban csatlakozik más l'ert. betegségekhez (scarlatina, variola, diphteria, typhus stb.), továbbá sepsishez, pyaemához. Az u .n. gonococcus-endocarditis is előfordul80
