Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
II. A légzőszervek betegségei
Tünetei. A beteg állapota hirtelenül rosszabbodik: oldalszúrás, lázemelkedés és igen bűzös, bőséges köpet jelzi a fordulatot. A köpet állás közben három rétegre válik szét. A felső habos, nyákos-genyes. A középső piszkos-zöldes, savós folyadék. Az alsó pedig sűrű. tisztán genyes, számos apró, zsírsavjegecbŐl álló szemcsével (Dittrich-f. csapok). Természetesen a lehelet is szinte elviselhetetlenül bűzös (foetor ex őre). A kopogtatás és hallgatódzás ugyanazt a leletet adja. mint minden bronchitis (nedves szörtyzörejek, esetleg sípolások, búgások), csakhogy mindez bizonyos tüdőszakaszra (rendesen valamelyik alsó lebenvre) szorítkozik. — Ha a folyamat, mely váltakozó javulások és rosszabbodások közben évekig is elhúzódhatik, a hörgőkről a tüdőre terjed, tüdőgyulladást, ill. tüdőüszkösödést (gangraena) idéz elő. A tüdőüszkösödéstől nem mindig könnyű az elkülönítés, bár gangraenára jellemző: körülírt tüdőtompulat, hörgi légzés, szörtyzörejek és esetleges caverna- tünetek; a köpetben találni itt-ott tüdőszövetcafatokat is, de rugalmas rostokat soha (1. Köpet). Therapia. Intravénásán neosalvarsan (0.15—0.30—0.45, Brauer . Belsőleg terpentinolaj, ol. myrtoli (5 cseppet gelatintokocskában 8—10- szer naponta), esetleg inhalatio alakjában. A betegszoba szagtalanítására carbolspray vagy állandó terpentinolaj-párologtatás. 4. Bronchitis fibrinosa (s. crouposa). Oka ismeretlen. Elsődleges, tehát különbözik a diphteriával kapcsolatos bronchitis crouposa-tól. Láz, köhögés, légszomj s ami igen jellegzetes a hörgők elágazását mutató fibrinöntvényes köpet, mely gyakran véres. Köpetürülés után megszűnik a légszomj egyidőre. Ez állapot évekig húzódó ismétlődése esetén bronch. crouposa chron.-ról szólunk. Gyakran gümőkór szegődik hozzá. — Therapia: jódkálium (1.0— 2.0 g pro die) és mészvizes (aqua calcis) inhalatio. Az idült alak kezelése azonos a bronch. chron. kezelésével Jó hatással van a tengerparti tartózkodás. 5. Hörgtágulat (bronchiektasia). Csak nagyritkán lép fel mint önálló betegség (bronchiektasia ate- leklatica, amikor a születéskor légtelenül maradt tüdőszövetben tágulnak ki a hörgők). Rendszerint a hörgők és tüdő betegségei idézik elő. — A hörgtágulás lehet hengerded és zsákszerű (bronchiekt. cylindri- formis et sacciformis). A hengerded hörgtágulat, melynek oka nyomásfokozódás és váladékpangás (idült bronchitis, emphysema), a vizsgálat számára nehezen hozzáférhető, de csekély jelentőségű is. Sokkal fontosabbak a zsákszerű tágulatok, amelyek hegesedő gyulladásból erednek (pneumonia- és főleg pleuritis-szel kapcsolatos hegesedések. zsugorodások vongálják a hörgők falát, miáltal zsákszerűén kitágulnak). Tünetei: rendszerint reggel, erős köhögés közben »teli szájjal igen sok köpet ürül, mely állásnál ugyanúgy szétválik 3 rétegre, mint a bronch. putrida köpete, de nem bűzös. Mihelyt azonban az expectorabo megakad s a tágulatokban felgyülemlő váladék bomlásnak indul, amit a közérzet rosszabbodása s kisebb hőingadozások is jeleznek, a 44
