Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

II. A légzőszervek betegségei

(0.02—0.05), esetleg morphin (0.01), de csak akkor, ha nincs bő váladék. — Száraz hurut esetén oldószereket (alkáliák) és köptetöket (ipecacuanha 0.5:150.0, senega 5.0—10.0:150.0, stibium sulf. auran- tiacum 0.05 pro dosi porban stb.) — Túlságosan bő váladék esetén inhalatio (bals. peruvian., ol. therebinthinae, ol. pini pumilionis 10 15 csepp jét meleg ,de nem forró vizre cseppentve). — Gyermekeknél meleg fürdő, hideg leöntésekkel (atelektasiák megelőzésére); fenyegető collapsus esetén 1/4 órás mustárfürdő (3 6 evőkanálnyi mustárlisz­tet áztatunk vászonzacskóba varrva a fürdővízben), felnőtteknél szív- gyengeség ellen a szokásos cardiotonicumok. 2. Idült hörghurut (bronchiils chronica). Kórok lan: gyakran ismétlődő heveny hurut, tartós ártalmak (füst- porbelégzés). Hajlamosító tényezők tüdőtágulás, szív- és vesebaj, to­vábbá minden, ami a hörgváladék kiürülését gátolja. A hosszantartó köhögés következtében idővel tüdőtágulat (emphys. chron. genuinum) fejlődik, mely előbb-utóbb jobbszívtúltengést s végül szívelégtelenséget vonhat, maga után. A köhögéstől eltekintve a közérzet csak kevéssé zavart. Láz ren­desen nincs. A köpet mennyisége és minősége szerint megkülönbözte­tünk bronchitis sicca-1 (kevés szívós köpet) és bronchoblennorrhoea-\ (higanfolyó, genyes-nyálkás, bőséges köpet). Kopogtatás: rendestől nem igen van eltérés, csak a tüdőhatár száll lejebb (emphys.). Ilallgatódzás: az egész tüdő felett, de különösen az alsó lebenyek területében, száraz szörtyzörejek, azaz sípolás, búgás, füttyhangok hall­hatók (bronch. sicca), míg bronchoblennorrhoea esetén kiterjedt, ned­ves, de nem csengő szörtyzöre jek. A vizsgálatnak mindig ki kell terjeszkedni tüdőgümőkórra (here­ditas, tüdőcsúcsok és köpet vizsgálata), emphysemára, szívbajra és neph­ri tisre. Therapia: dohányzás eltiltandó, alkohol megszorítandó, a hivatás­sal járó ártalmakat is lehetőleg ki kell küszöbölni. Észszerű edzés, bronchitis sicca esetén az oldó köptetők mellett különösen jó a jódka- lium (5.0:150.0, naponta 2—3 evőkanállal). Nyári tartózkodásra igen jó a tengermellék, télire pedig a nedves klimájú Madeira, Riviéra, Ajaccio, Palermo stb. Bronchoblennorhoea alkalmával váladékcsökken­tők (perubalzsam-, terpentinolaj-belégzés). Szívgyengeség esetén cardio­tonicumok. 3. Bűzös hörghurut (hronch. putrida s. foetida). Kórok tan. Önállóan ritkán lép fel. Legtöbbször bronchiektásiá- val, idült bronchoblennorhoeával és cavernás tüdőgümőkórral kapcso­latos, amikor is a pangó váladékban rothasztó mikroorganismusok (bac. fusiformis, putrificans, spirochaeta dentium, spirillum sputigeneum szaporodnak el. Oka lehet általában mindaz, ami a száj baktériumai­nak a légutakba jutását elősegíti, így hosszan tartó kábultság (typhus, agyvérzés), félrenyelés (paralysis progressiva) stb. KJÉÉ 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom